K-Monitor Adatbázis

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Hónapokig tartó időpont-egyeztetés előzte meg az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának április 16-i ülését, melyen a magyarországi akkus beruházások ügye lett volna az egyik napirendi pont. A minisztériumok meghívott képviselői azonban meg sem jelentek az ülésen, a kormánypárti tagok pedig elhagyták a termet, amikor ez a téma került sorra.

2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.

Nem ad tájékoztatást az ügyészség arról, hogy miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását 2022-ben, amikor az ügy bizonyos mellékszálaiban – például abban, amelybe az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették – még mindig nyomoznak. A törvényben meghatározott határidőt figyelembe véve még több mint egy évig nyomozhattak volna a főügyben is.

A fő ügyben már 2022-ben lezárták a nyomozást, az attól elkülönített más ügyekben még tart.

„Minket egy külsős őrző-védő szerv véd, akiknek kötelező beírni azt, ha egy külsős ember itt van. Ha bent járt, ki fog derülni. Ha nem járt bent, az is ki fog derülni a nyomozás során” – mondta pár nappal ezelőtt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a sajtótájékoztatóján. A tájékoztatót azután hívták össze, hogy 2023 januárjában Varga Judit még igazságügyi miniszterként egy hangfelvételen arról beszélt: Rogán Antalék azt „javasolták” az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból a Schadl–Völner-ügyben.

729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat.

Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től.

Amikor a külügy megtudta, hogy Orbán Viktor kamerák elől bujkáló fiát újságírók több különböző felvételen is beazonosították, a honvédelmi miniszter gyorsan elárulta az Indexnek az információt.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.