K-Monitor Adatbázis

Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki.

Pedig már fél éve annak, hogy bevezették.

Az uniós átlag fölött költ Magyarország bürokráciára, azaz az állam saját magára, a szociális védelemre fordított pénzek viszont jóval elmaradnak az uniós átlagtól. Ez például a családi pótlék összegén és jól érzékelhető – mondta Híradónknak a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. A friss statisztikai adatokból az is kiderül, hogy GDP-arányosan az egyházaknak jóval több jut Magyarországon, mint bárhol máshol az unióban.

A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.

Több mint öt hónapja üresen áll Miskolcon az a belvároshoz közeli iroda, amelyet havi majdnem félmillió forintért bérel a városban a fideszes Hubay György. Az eddig két és fél milliós cechet persze nem ő – hanem az Országgyűlés Hivatala állja, vagyis – közpénz lévén – végső soron a választók. Az összeg Hubay korábbi munkahelyét, a fideszes vezetésű város vagyonkezelő cégét gyarapítja, a Fidesz pedig – véletlen? – a saját irodájaként tünteti fel a helyiséget. Hubay környezetében és a Fidesznél felújítással magyarázzák a furcsaságokat – akár el is hinnénk, ha nem jártunk volna a helyszínen.

Hiába fizetik közpénzből, nem hajlandóak elárulni, mennyiért bérli az Orbán-kormány a saját kormánybiztosának ingatlancégétől azt a belvárosi ingatlant, ahová nemrég átköltöztették az Agrárminisztériumot. A hvg.hu ezért pert indított a kormányszerv ellen a közérdekű adatok kiadásáért, hogy kiderüljön, nem volt-e költséghatékonyabb megoldás, mint a Vigadó melletti "impozáns" irodaházból igazgatni az agrárium ügyeit, és mennyire jár jól a biznisszel Schmidt Mária és Ungár Péter.

Kimaxolta a mozgóbér fogalmát a Jobbik képviselőcsoportja: a hvg.hu birtokába jutott összesítés szerint egy erősen hullámzó (ki)fizetési rendszerben akadt olyan munkatárs a frakció mellett, aki kétmillió forintnál is többet tudott keresni havonta. A Fidesz képviselői a fizetési adatok szerint durván túlóráztathatták az alkalmazottakat, míg az alapból is magas fizetéseket adó KDNP karácsonyi jutalommal emelte alkalmazottai bérét egymillió forint fölé.

A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak.