K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.

A pillanatnyilag legalább 750 milliárdba kerülő, erősen korrupciógyanús Budapest-Belgrád vasútvonal bővítéséről nem csak azt tudjuk, hogy egy kapavágás nélkül is mennek fel a költségei vagy hogy egyértelműen nem Magyarországnak vagy Szerbiának kell, hanem Kínának. Hanem azt is, hogy erősen nagyvonalúan, kamatterhek nélkül számolva is leghamarabb 2400 év alatt térülhet meg Magyarországnak a Figyelő egyszerű számításai alapján.