K-Monitor Adatbázis

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügy hétfőn nyilvánosságra került újabb fejezete miatt, melyben a 444 cikke alapján kiderült: nyomozati anyagok szerint szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György. Egyebek mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának is megolajozhatta a vizsgáit. A Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít az ügyben.

Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, akivel szemben az ügyészség szerint vesztegetés gyanúja merült fel, tagadja a bűncselekmény elkövetését.

„Befolyásolni akarta” a kamarai közgyűlést, „üzlettársait és az általa preferált jelölteket akarta jogtalan előnyhöz juttatni”, olvasható abban a feljelentésben, amelyet magánokirat hamisítás és hivatali visszaélés gyanúja miatt tettek Szekér Judit ellen.

Még a magyar közéletben is ritkaságnak számító botránysorozat előzte meg a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara működésére vonatkozó szabályok módosítását. A végrehajtók belháborúja a jelek szerint nem ért véget.

Bűncselekmény hiányában a Fővárosi Törvényszék felmentette Császti Ferencet, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnökét, aki ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség emelt vádat hivatali visszaélés miatt – írta a Magyar Nemzet pénteki számában. Az ítélet nem jogerős.

A gyanú szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke 400 ezer forintot emelt le egy vele vitában álló kft. számlájáról.