K-Monitor Adatbázis

A 2010 májusában megnyílt sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának megvalósítása kapcsán már a megnyitás előtt kétségek merültek fel: kiterjedt tanácsadói hálózat működött a tervpályázat 2008-as kiírása előtt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mellett. A milliós díjakat kapott a Visual Kft., a Gárdos Bt., a Világsztárok Produkciós Kft., a Para Bt., a Flavo Bt., a Co & Co Communication Kft., a Pixel Sisters Bt. arculati tanácsaiért, melyeket később nem használtak fel. Huszty András a MeH alkalmazásában álló magyar főbiztoson túl a miniszterelnökség 3,85 millió forintot fizet ki az Eastinfo Kft.-nek azért, hogy Kínában képviselje a hivatalt. Kormányváltást követően már a világkiállítás ideje alatt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium leállította az üzemeltetés fedezetének folyósítását, amire reagálva a fizetések elmaradására való figyelemfelhívás érdekében a kínai műszaki dolgozók és takarítók elhagyták a magyar pavilont területért.

2010 augusztusában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) indított vizsgálatot, Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos felügyeletével. A vizsgálat tárgya a 2009 márciusában a kormány által kiírt 2,5 milliárdos lebonyolítási közbeszerzési pályázat, amit a Genexpo 2010 Hungary Kft. nyert el. A Genexpo 2010 Hungary Kft.-t néhány hónappal a közbeszerzés kiírása előtt, 2008 októberében jegyezték be, az anyacégét a hongkongi Genexpo 2010 Limitedet szintén pár hónappal a leánycég megalakítása előtt hozták létre. A KEHI vizsgálatában megállapította, a Genexpo Kft.-vel kötött szerződés kirívóan hátrányos volt az államnak, aminek következtében a Legfőbb Ügyészséghez fordulva büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozásban 2014 nyaráig sem volt előrelépés. 2017 nyarán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), csaknem hét év nyomozás után megszüntették a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései miatt indult nyomozást.

A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként. A rendszerváltás után liberális fordulatot vett, külföldi tulajdonba került, először az angol Maxwell, majd a Marquard nevű céghez. 2003-ban a svájci tulajdonú Ringier kiadó magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. tulajdonába került. 2006-ig a lap liberális, balliberális irányvonalat képviselt, mely a centrum irányába húzott. A politikai rányváltásra azután került sor, hogy 2005 szeptemberében Széles Gábor magyar üzletember vásárolta meg a lapot, mely addigra túl volt egy viszontagságos időszakon, ugyanis a Ringier Kft megvásárolta a Népszabadságot is, amely jelentős jogi akadályt képzett. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis egy vállalat nem birtokolhatott két lapot, így a Kft. megvált a Magyar Hírlaptól, ami egy rövid ideig nem jelent meg. Az ideológiai és politikai változások 2006-ban következtek be, a Magyar Hírlap egy konzervatív, jobboldali, antiglobalitsa, polgári kötődésű napilappá vált. Online felülete a magyarhirlap.hu. A lap kiadója jelenleg a Magyar Hírlap Kiadói Kft., melynek tulajdonosa az SGH Kft.-n keresztül  Széles Gábor és családja.