K-Monitor Adatbázis

A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.

A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója. A többségi tulajdonos a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt, jelenleg egy magántőkealap által tulajdonolt Magyar Vagon-csoport, amelybe a kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait privatizálta, és amelynek még 500 kocsit kell leszállítania az oroszokkal közösen elkezdett egyiptomi megrendelésből. Madrid az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt nem akarja engedélyezni a stratégiai vállalatnak számító Talgo felvásárlását.

A honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. A forrást az állami Eximbank biztosítja.

Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is.

Folytatódik az állami vagyon kiszervezése, Dunakeszi után Szolnokot is beveszik a kormányközeli üzleti körök. Június végétől már mindkét vasúti járműjavító telep egy Hernádi Zsolthoz közel álló magántőkealap tulajdona lesz. De a történetben felbukkan egy orosz vállalat és mostani honvédelmi miniszter is.

Az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a cseh repülőgyártó cége után a magyar vagongyártó vállalkozásában is hátrébb lépett. A cseh vállalatnál Hernádi Zsolt Mol-vezér követte, míg a Dunakeszi Járműjavítóban egy olyan magántőkealaphoz került a részesedése, amelynek alapkezelője Hernádi egyik cége. Az orosz tulajdonos is kiszállt a Dunakeszi Járműjavítóból és az Egyiptomba vasúti kocsikat szállító Transmashholding Hungaryból, az utóbbiba Tombor András cége szállt be.

Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le.

Pedig kockázatos lehet a projekt, az orosz partnercég két vezetője is rajta van az USA szankciós shortlistjén

Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége 150 millió eurós hitelt vesz fel a Magyar Fejlesztési Banktól. A pénz a cseh Aero Vodochody repülőgépgyár megvásárlásához kellhet.

Jelentős magyar állami hátszéllel sikerült beindítani az orosz Transzmasholding és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös egyiptomi vasútikocsi-üzletét. Továbbra sem látszik, a kormányszóvivő férje mit tesz hozzá az üzlethez azon kívül, hogy jóban van a magyar kormánnyal. A biznisz már 2020-ban összehozott 8 milliárd forint nyereséget, szóval biztos képes lesz kitermelni a belé tett kölcsönöket és kedvezményeket.