language

Lapok:

Helyek:

Magyarország highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [83]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>

Egymilliárdot keresett a Fudan Egyetem alapítványa az állami vagyonon, anélkül a földbe állt volna

Takarékos működésre váltott tavaly a nem létező Fudan Egyetem működtetésére fenntartott alapítvány, amely egy év alatt elfogyasztott három főigazgatót, kicsit lefaragott a kiadásokból, viszont az állami vagyonjuttatásból csaknem egymilliárdos bevétele volt. Még szerencse, hiszen enélkül masszívan veszteséges lett volna.

Nem a határkerítés miatt kell fizetnie Magyarországnak, hanem mert nem tart be egy bírósági ítéletet

Június 13-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság egy olyan ügyben, amely arról szól, hogy Magyarország nem hajtott végre egy korábbi bírósági ítéletet, és ezért pénzbüntetéssel sújtható. A magyar kormányzati kommunikáció az elmúlt pár napban beleerősített, és ezen ügy kapcsán arról beszélnek, hogy a határkerítés miatt akarják büntetni a magyarokat.

A külügy két éve még tagadta, hogy orosz hackerek támadták volna meg az informatikai rendszerüket, most bizonyíték van rá, hogy többen tudtak róla

„Óvatosak legyenek szerintem” – mondta Szijjártó Péter az újságíróknak, miután szembesítették a bizonyítékokkal.

134 milliárd forintnyi hitelt adott az Eximbank a Ganz spanyolországi vonatbizniszéhez

A spanyol Talgo felvásárlása így hasonló konstrukcióban történhet, mint a Vodafone-ügylet.

Hogyan előzött meg minket a korrupcióellenes listán Bulgária és Románia is?

Korrupcióban fuldokló országok is tisztábbnak bizonyultak Magyarországnál a Transparency International listáján. Bulgáriában évek óta nem tudnak stabil kormányt összehozni, emiatt nem megy könnyen a lopás, Romániában néha-néha legalább egy kicsit dolgoznak a hatóságok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok pedig minden botrányuk ellenére rég lehagytak minket.

Újabb főigazgató-csere a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnál

Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át.

Miért egy tapasztalatlan kínai cég építi a Budapest-Belgrád vasút építését?

Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak.

Hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a DK a Porosenkónak állítólag juttatott százmilliók miatt

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.
Találatok: [83]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>