language

Intézmények:

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) highlight_off

Helyek:

Magyarország highlight_off

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018-ban megalakult negyedik Orbán-kormány egyik újonnan létrehozott minisztériuma volt. Élén Palkovics László miniszter állt. Utódja a Technológiai és Ipari Minisztérium volt, amelynek megszűnése után feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási és a kulturális és innovációs tárca vette át. A minisztérium jogutódja az Energiaügyi MinisztériumLantos Csaba vezetésével.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

A lélegeztetőgép-bizniszből ismert kínai céggel fog össze Tiborcz Waberer'se

Az új vállalkozás Ázsiából érkező piaci szereplőknek akar teljes logisztikai megoldást nyújtani.

Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól

A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.

Mr. Oroszország cégének le sem kellett írnia, pontosan mit teljesített a 8,2 milliárdos állami megbízásért

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.

Nem tudni, mire fizetett az állam 8,2 milliárd forintot pár hónap alatt „Mr. Oroszországnak”

Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot.

Orbán hízelgéséről és a Varga–Szijjártó-marakodásról is szól a vasúti gigaprojekt

Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb hatalmas üzleteket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak, miközben mindegyik kap állami milliárdokat is.

A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződés nem is volt közbeszerzés

A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.

Orbán áthelyezi a súlypontot: az orosz botrányok miatt Kínának árulja ki az országot

Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot.

Direkt36: Kínai óriáshitelt venne fel a kormány, hogy kínaiakat bízzon meg a budapesti egyetemépítéssel

A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is.

Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás

A kormány elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium. A programban számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. A Podiart Kft. pl. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott. Az addig 1 főt foglalkoztató a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházást kapott, amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz.

Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar

Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.
Találatok: [10]  Oldalak:   1