language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Intézmények:

Market Építő Zrt. highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Megszállta a Fidesz a vergődő szegedi futballt

Minden jel szerint a szegedi labdarúgásba is betette a lábát a politika: annak ellenére állami milliárdokkal tömik ki a két klubot, hogy a Szeged 2011 FC jelenleg a kiesés ellen küzd az NB II-ben, a korábbi Tisza Volán utódja, a SZEOL SC pedig éppen tavaly bukott le a harmadosztályba. Előbbinek a csapat nevében is szereplő év óta a katolikus szeged–csanádi egyházmegye a tulajdonosa, élén a miniszterelnök barátjaként ismert Kiss-Rigó László megyés püspökkel, utóbbi klubot tavaly ősszel adta át addigi tulajdonosa Orbán Viktor rejtélyes tanácsadójának, Habony Árpádnak és üzleti körének. Hab a tortán, hogy a Szeged 2011 FC 9,4 milliárd forintért épülő vadonatúj stadionjának kivitelezője a Market Építő Zrt. lett – egy októberi közbeszerzési k6özlemény szerint –, amelynek nem más a tulajdonosa, mint a kormányfő barátja, Garancsi István.

Súlyos milliárdokkal dobták meg Garancsi cégét

Újabb 10,1 milliárdos közbeszerzést húzott be a Garancsi-féle Market Építő Zrt. a Vilati Szerelő Zrt.-vel közösen – derül ki az európai uniós közbeszerzési értesítőből. Eszerint a nyertes ajánlattevőknek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) campusfejlesztés keretében megvalósuló Kreatív Innovációs és Tudáspark beruházás harmadik projektelemének kivitelezése lesz a feladata.

Százmilliárdok stadionfejlesztésekre

A stadionok országa leszünk 2020-ra, ugyanis a kormány döntései alapján addig a jelen állapot szerint mintegy harminckét helyszínen minimum bruttó 250 milliárd forintnyi közpénzből épülnek fel vagy újulnak meg a profi csapatok létesítményei. Ráadásul a vizes vb költségeihez hasonlóan rohamosan növekednek a kiadások, amire konkrét magyarázat szokás szerint nem érkezik az illetékesek részéről. Körkép a mai magyar stadionvalóságról.

Újabb rejtélyek Kiss Szilárd körül

Ismét egy ügy Kiss Szilárd kapcsán, ami kérdéseket vet fel: az LMP-s Szél Bernadett egy olyan, később egyébként meghiúsult üzletről érdeklődött, ami a kormányközeli Garancsi István cégéhez, egy orosz partnerhez és az állami tulajdonú Eximbankhoz is köthető. Válaszok nincsenek. Az viszont kiderült, hogy sem a földművelésügyi, sem a külügy-, sem a nemzetgazdasági miniszter nem járt a moszkvai Ritz-Carltonban.

Semmi sem állíthatja meg a Ludovika terjeszkedését

A Ludovika Campus terjeszkedésének már korábban áldozatává vált a Bárka Színház, legutóbb pedig Lázár János jelentette be, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumnak hamarosan költöznie kell az épületből. A beruházáson, nem szokatlanul, milliárdokat kaszálnak a kormányközeli építőcégek.
Találatok: [5]  Oldalak:   1