K-Monitor Adatbázis

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Az előbb bankárként, később a médiavállalkozásba való beszállása kapcsán ismertté vált Vida József még tavaly év végén szállt be egy vagyonkezelő vállalkozásba, néhány hete pedig az édesanyja, valamint a Takarékbank volt vezéréhez köthető személyek követték.

A KDNP frakció által 2018 és 2022 kötött szerződések szerint 12 millió forintért gyártott a kisebbik kormányzópárt politikusait népszerűsítő imázsfilmeket annak a Gáll Csongornak a cége, aki néhány héttel ezelőtt igazolt az Indamediához tartozó, előzőleg teljes személyi állománycserén áteső Napi.hu hírportálhoz. A Media1 megkereste az új munkatárs cégének KDNP-s 12 millió forintja ügyében az Indamedia sajtóosztályát, de nem bizonyultak készségesnek.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Szinte minden részlete titkos annak a védelmi-biztonsági reformnak, aminek a koordinálását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került.

Orbán Viktor bizalmasa, Liszkay annak idején azután lett a Mediaworks igazgatója, hogy megszüntették a Népszabadságot.

Az EBESZ-jelentésben azt írják, hogy „a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem”, és a dokumentumban kiemelték, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügyben is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről volt szó, de egyik esetben sem állapítottak meg jogszabálysértést.

Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza. Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége. Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.

A Direkt36 birtokába került gyűjtemény tartalmazza az elmúlt négy évből a MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba. A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek: az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt; az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot; nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is; az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani

Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.