K-Monitor Adatbázis

A Direkt36 birtokába került gyűjtemény tartalmazza az elmúlt négy évből a MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba. A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek: az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt; az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot; nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is; az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani

Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével.

Két hónapja a kormánypártok fúrták meg a Médiatanács új tagjainak kinevezését. Most azonban gyorsan lezavarnák a folyamatot, már jövő héten döntenének.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, főigazgatójának, illetve a hatóság operatív szerve, a Médiatanács tagjainak igen komoly fizetésemelése kapcsán elővettünk néhány olyan esetet, amikor legalábbis felvetődik a kérdés, hogy a médiahatóság mennyire végezte kellő alapossággal, politikai részrehajlás nélkül a munkáját. Fülöp István véleménycikke.

„Időszerűvé vált” a parlament törvényalkotási bizottsága szerint, hogy az állam rendezze a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az NMHH elnökének fizetését. Szó szerint ez szerepel a bizottság által benyújtott módosító javaslat szövegében, ami a hatóság elnöke mellett az NMHH többi vezetői illetményét is megemeli.

Jogilag és szakmailag megalapozatlan, visszás érvelésnek tartja Polyák Gábor médiajogász azt, amivel Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke igyekezett visszaverni a kérdést: mi az oka annak, hogy mikor az RTL Klub egyesülni akart a Central Médiacsoporttal, azt a hatóság keményen kivizsgálta, ugyanezt viszont Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségei esetében nem tették meg.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.