K-Monitor Adatbázis

Többet, mint amennyi állami támogatást az ellenzék összesen kapott a kampányra.

Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.

Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott. Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre, 3 milliárd sikerpropagandára, 1 milliárd pedig a téli rezsicsökkentés reklámozására ment el. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 26.400 forintot kért tőlünk az adatokért.

Elutasította a Fővárosi Főügyészség a szocialista Nyakó István beadványát a 2010-es plakátkampánnyal kapcsolatban. Az MSZP-s politikus csalás miatt tett feljelentést, miután a sajtóban megjelent, hogy a kormánypárt átverhette az Állami Számvevőszéket a kültéri kampányköltségek elszámolásánál. Azóta kiderült az is, hogy nincs nyoma a Hír TV irattárában annak, hogy 2010-ben a csatorna akkori vezetése kiszámlázta a Fidesznek a párt plakátkampányának költségeit.

Büntetőfeljelentést tesz a Hír TV a társaság korábbi cégvezetői, köztük Liszkay Gábor ellen, mivel nincs nyoma, hogy számlázták volna a Fidesz 2010-es plakátjait.