A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot.
Nem nyomoz a rendőrség a Mátrai Erőmű állami visszavásárlásával kapcsolatos iratok kiadásának ügyében. A dokumentumokat az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) kellett volna kitakarás nélkül átadnia Tóth Bertalan MSZP-s parlamenti képviselőnek.
A GVH nem fogja új jogköréből kifolyólag kapásból eladatni a SPAR-t Tiborcz Istvánnak, de sokan tarthatnak minimum puha beavatkozásoktól. A nagy kiskermultik is akár, ahogy a teljes élelmiszeripar, az üzemanyag-kereskedők, a telekomcégek, vagy épp a cementgyártók. A legtöbb félnivalója alighanem Bige Lászlónak van.
Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie.
Támogatás, hitel, infrastruktúra-fejlesztés: bőven kijutott a jóból a csornai napelemgyárnak, mostanra mégis a helyi önkormányzat szerint is bezárhatja kapuit. Miközben a dolgozók elmaradt járandóságukra várnak, Polt Péter egy képviselői kérdést a nyomozó hatóságnak továbbított, de más vizsgálatok is jöhetnek az ügyben. A gyárhoz vezető magánút Közpénztemetőre átnevezését napirendre sem vették, korábban az ügyvezető édesanyjának nevét kapta.
Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.