K-Monitor Adatbázis

A magyar közmédia több kínai állami szereplővel írt alá megállapodást májusban. A kínai megállapodásokat kérve közérdekű adatigényléssel fordultunk a közmédiához. A közmédia az adatigénylést megtagadta, ezért perre megyünk.

Befuccsolásgyanús beruházásoktól szabadítja meg egy speciális jogi megoldással a kegyenceit a kormány: feleslegesen megvesz tőlük 350 ezer négyzetméternyi irodát, sok száz milliárdért.

A DK-s Niedermüller Péter polgármester vezetésével működő VII. kerületi önkormányzat több szerződést is kötött a polgármester vejéhez köthető cégekkel. A Weber und Mill Kft.-től vezetői stratégiákat rendelt a kerület összesen nettó 32 millió forintért, a Republikon Intézet Kft.-től pedig egy lakhatási közvéleménykutatást nettó 5 millióért. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a cégek által készített dokumentumokat, de azt a választ kapta a jegyzőtől, hogy azok 10 évig nem nyilvánosak.

Az ügyvédi kamarától nem sikerült beleegyezést kicsikarnia, de több intézménnyel sikeresen állapodott meg az együttműködésük kereteiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette intézménytől közérdekű adatigénylésben kértük a megállapodásokat és az ezeket megelőző levelezéseket. A hivatal az adatigénylést megtagadta, amiért bepereljük.

A „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projekt 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából. A támogatás iratait azonban a Államkincstár nem volt hajlandó kiadni, ezért pert indítottunk. A bíróság elsőfokon a javunkra ítélt és kötelezte az Államkincstárt a dokumentumok kiadására. Az ítélet szerint „a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek”.

Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak.

Több mint 3 milliárd forintból gazdálkodhatott 2023-ban a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ. A szervezet mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. friss beszámolójában legalábbis 3,025 milliárdot tüntettek fel az „egyéb bevétel” soron, de a cégnek volt még 71 millió forintnyi rendes árbevétele is, vagyis összességében 3,24 milliárd folyt be hozzájuk, amit majdnem teljes egészében el is költöttek.

Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.

Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.

2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja.