K-Monitor Adatbázis

Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból. Uniós támogatásoktól eshetünk el a NER-es nagyvállalkozók összeveszése miatt.

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt projektet a következők voltak: Püspökladány-Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása - az R-Kord a Strabag Rail Kft.-vel tett közös ajánlatot, a munka teljes ellenértéke 47,2 milliárd forint, amiből az R-Kord 25,8 milliárdot kap. Kaposvár-Fonyód vv. állapotjavítás-Somogyjád projektre egyedül pályázott Mészáros Lőrinc cége, ezért nettó 73,6 milliót kap. Az Újszász és Vác vasútállomások tervezése és kivitelezésére kiírt tenderen egyedül nyert az R-Kord, ezért 2,25, valamint 2,05 milliárd forintot kap.

Elég magas fajlagos költséggel épít vasutat a BMW-gyárnak a felcsúti milliárdos V-Híd nevű cége. Közben újra állami munkát nyert Simicska Lajos egykori cége, a Közgép.

A második eljárás során sem érkeztek olcsóbb ajánlatok, sőt, tovább emelkedett az ár.

A felcsúti polgármester egyik cége, az R-Kord a debreceni vasútépítésbe szállhat be, a V-Híd Építő Zrt.-vel közösen majdnem 14 milliárd forintért végezhetik el a munkát.

Mert a felcsúti NER-ben is minden forintnak megvan a helye.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.