K-Monitor Adatbázis

„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok

Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében. 

A MÁV 10 évig titokban akarta tartani a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, de megnyertük az emiatt indított pert, és nemrégiben megkaptuk az iratot. Abban az áll, hogy rövidebb utazási időre is alapították, hogy hasznos a tram-train – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. A költségekről azt írták, 1 százalékos eltérésnél „a közgazdasági teljesítménymutatók olyan értékre váltanának, amely a támogathatóságot kizárja”. Közben csak a vonatbeszerzés 17-ről 21 milliárdra drágult, a teljes beruházás pedig bő 80 milliárdba került. A projekt jelentős buszritkítással is számolt.

Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.

A MÁV és a NIF 2009 és 2015 között 160 milliárd forintos uniós forrásból felújította a székesfehérvári és a debreceni vasútvonal jelentős részét. Az állomásokhoz összesen 45 liftet építettek. Ezek többsége többször volt rossz, mint jó. Van, amelyik a beszerelés óta meg se moccant. Megpróbáltuk kideríteni, miért. Elképesztő válaszokat kaptunk.

A GTH Holding Zrt. közvetett többségi tulajdonosa Galuska János, aki a 2010-ig a mostani pályázatokat kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). beruházási igazgatója volt. Honlapja szerint a GTH kiemelt uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz nyújt mérnöki szolgáltatásokat. A társaság árbevétele 2015-ben még csak a 100 millió forintot közelítette, tavaly már az egymilliárdot. Ezzel arányosan nőttek a bérköltségei is, ám mivel az anyagjellegű ráfordításai megugrottak (658 millió forintot tettek ki), adózás előtti eredménye 77,2 millió forintról 58,4 millió forintra csökkent.

Hiába szerették volna a szabolcsiak a használt síneket, hogy valami javulás történjen, a hódmezővásárhelyi tramtrain elsőbbséget élvez.

A munkát az A-Híd Zrt. és a V-Híd Zrt. végzi el nagyjából négy év alatt, a számlát – legalábbis részben biztosan – az EU állja.

Fúrták, faragták három évig, sok pénzből. Hogy biztonságos-e, döntse el ön a képek láttán. Állítólag az.

Az egy hete átadott, alig pár perccel rövidebb utazást ígérő, tízmilliárdokból felújított Budapest–Esztergom-vasútvonalon ugyanis a fénysorompó még nem működik. Ürömnél a P+R parkoló és az állomás autóval megközelíthetetlen, gyalogosan pedig szinte értelmetlen odamenni.