K-Monitor Adatbázis

2020 tavaszán, a koronavírus első hullámának idején, döntően a közbeszerzési törvény eljárásai alól mentesítve a Külügyminisztérium és más állami intézmények összesen 16 863 darab lélegeztetőgépet vásároltak Magyarországnak. A gépek átlagára 57 106 euró volt (akkori árfolyamon 20,1 milló forint), így összesen több, mint 300 milliárd forintba kerültek. Ez az állami kórházellátó beszerzéseihez képest kétszeres átlagár. 

A Direkt36 által összegyűjtött adatok alapján EU-s viszonylatban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet és fizette a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért. 2020 áprilisában például Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat fizettünk. A megvásárolt mennyiség emellett jelentősen meghaladta a szakértők legrosszabb forgatókönyve szerint szükséges mennyiséget – ez körülbelül 8000 gépet jelentett volna. Mint kiderült, a  nagyságrendekkel több gép működtetéséhez ráadásul nem is volt elegendő képesített egészségügyi személyzet. A beszerzett 16 ezer gépből így – a külföldre ajándékozott gépeken felül – 13 ezer raktárban áll.

A Külügyminisztérium legnagyobb volumenű és egyben legdrágább beszállítója a maláj GR Technologiesvolt – tőlük 6258 gépet vásárolt a kormány 28,4 millió forintos átlagáron. A beszállítók között több NER-közeli cég is feltűnt. Az ügy legnagyobb hazai nyertese a Fourcardinal Tanácsadó Kft. (illetve a mögötte álló SRF Silk Road Fund Holding Zrt.) mely lélegeztetőgépek beszerzése kapcsán aláírt 17 milliárd forintos szerződése mellett 33 milliárd forint értékű betegmonitor- és infúzióspumpa-beszerzést is megnyert a minisztériumtól. Emellett a Válasz Online összefonódásokat talált a Fourcardinal és a 55 milliárdos vakcinabeszerzéssel megbízott, és átláthatatlan tulajdonosi szerkezettel rendelkező Danubia Pharma Kft. között, mégpedig a kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező Szeverényi Márk személyében. 2022-ben a közpénzes megbízásokból milliárdos profitot termelő Fourcardinalt és Silk Road Fund Zrt-t is megszüntették. 

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.