language

Helyek:

Budapest highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [279]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

3-as metrókocsi-beszerzés: Vitézy Dávid is a felújításra szavazott

Az 3-as metróvonalon futó orosz szerelvények rendkívül rossz minőségben elvégzett felújítását Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje lökte ismét reflektorfénybe, majd a Népszava cikke után, amelyben megírtuk, hogy Bolla Tibor, a felújítási tendert kiíró és lebonyolító BKV vezérigazgatója még a közbeszerzés előtt meglátogatta a későbbi győztes Metrowagonmash moszkvai gyárát, Ungár Péter, az LMP elnöke egy héttel ezelőtt két kérdést intézett Draskovics Tiborhoz, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Igazgatóságának jelenlegi elnökéhez.

A NNI vizsgálhatja, hogy nyerhette el az egykori Földtani Intézet 300 milliós felújítását egy olyan cég, amelynek nincs se munkavállalója, se referenciája

„Ön hogyan értékeli azt, ha egy 300 milliós közbeszerzés nyertesének nincsen se honlapja, se munkavállalója, se referenciája?” – tette fel az írásbeli kérdést Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek még április elején, amire csütörtökön kapott választ. Az érdeklődés tárgya a hét éve megszüntetett Földtani Intézet Lechner Ödön tervezte 125 éves Stefánia úti épületének felújítása, amely azóta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) került.

Már a tenderkiírás előtt egyeztethetett a Metrowagonmash orosz metrógyártó képviselőivel az előző városvezetés és a BKV

Már egy évvel a fővárosi 3-as metróvonal szerelvényeire kiírt – végül az orosz Metrowagonmash (MWM) metrógyártó sikerét hozó – tender előtt, 2013-ban tárgyaltak egymással a főváros képviselői és az oroszok – derült ki egy, a Népszava birtokába került hivatalos feljegyzésből.

„Ha volt is orosz befolyásolás, akkor azt a kormány intézte”

A pályázaton eredetileg kissé meglepő módon így is elindult hét cég, de az eljárás során olyan szűk teljesítési határidőt írt ki a BKV, amit csak az a pályázó tudott teljesíteni, amely kész tervekkel és technológiával rendelkezett. Így csak három társaság maradt versenyben: a Metrowagonmash, a kijevi metrót felújító észt Skinest Rail és a prágai metrón dolgozó cseh Skoda.

Hadházy Ákos: Zuglóban 60 milliós megbízást kapott közpénzből a Publicus Intézet

A független országgyűlési képviselő szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester semmivel sem különb azoknál a fideszeseknél, akik szintén az adófizetők pénzét költik kampányra

Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten

Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben.

Százmillió euró a tét, a BKV az eredeti beszerzési ár felét követeli a 3-as metró kocsijait gyártó orosz cégtől

Csigalassúsággal halad a BKV Zrt. és az orosz metrókocsikat hivatalosan felújító, a valóságban újragyártó orosz Metrowagonmash MWM közötti per. A fővárosi közlekedési társaság 2019 februárjában adta be keresetét, mivel az orosz cég nem volt hajlandó megfizetni a BKV által – a sorozatos késedelmes teljesítés miatt – követelt milliárdos kötbért.

Jön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győztese

Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat.

Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”.

Egy 3500 négyzetméteres telket vásárolt a Rózsadombon a cég, amely Rogán feleségének a falujában vett kastélyt

A földhivatali tulajdoni lap tanúsága szerint egy mesés panorámájú 3500 négyzetméteres rózsadombi telekhez jutott hozzá a Dunai Fedélzet Zrt. Ugyanarról a cégről van szó, amelyik korábban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán Barbara szülőfalujában, Dédestapolcsányon egy kastélyt és a körülötte fekvő földeket is megvette.
Találatok: [279]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>