Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható.
Ribai Csilla visszautasítja, hogy Kovács Helga Mariann kinevezése politikai befolyásra történt, és méltatlannak tartja a feltételezést. Időközben reagált a Kúria is: az elnöknek nincs szerepe az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - írták.
Schadl azt sérelmezte, hogy Izsai egy bírósági belső állásfoglalása kikerült a bíróságról, és egy, a Schadl útjában álló végrehajtó azt fel tudta használni a védekezéshez. Ezért a nyomozati iratok szerint találkozót kezdeményezett Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével, amely meg is történt, és ahol Izsai kirúgásáért lobbizott. Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.
A Magyar Bírói Egyesület elvárja, hogy a bírósági vezetés tegye egyértelművé, nem tűr meg ilyen magatartást.
Fegyelmi eljárást követelnek a bírák, miután a Völner–Schadl-ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett. Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”.
Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiákat emleget Vitézy Tamás, a Fideszhez közel álló egykori csúcsüzletember, aki szerint jelenlegi oligarchák is segédkeztek az ő kifosztásában. A HVG többi forrása árnyalta a képet.
A nagyvállalkozó továbbra is csak engedéllyel, nyomkövetővel hagyhatja el birtokát.
Gerber Tamást idén januárban nevezte ki Handó Tünde a Budapest Környéki Törvényszék élére. Gerber február végén rendkívüli értekezletet hívott össze, ahol az alá tartozó bírósági vezetőknek kiosztott egy listát 51 bíró nevével és adószámával. A listán a Magyar Bírói Egyesült (MABIE) nevű, Handó Tündével konfliktusban lévő érdekvédelmi szervezet tagjai szerepeltek. Egyes beszámolók szerint Gerber azt kérte az értekezlet résztvevőitől, hogy lista alapján beszéljenek a hozzájuk tartozó bírákkal, hogy azok fontolják meg a kilépést a MABIE-ből.
Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba.
