Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz. Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”. Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb. Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot.
Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága kifogásolta, hogy Magyarországon torzul a szabad verseny, nem megfelelően működik az ÁSZ és a kormány nem teljesít jogállamisági kérdésekben.
Csak részben buktak el a Kúrián a népszavazáson érvénytelen szavazatra buzdító szervezetekre kirótt bírságok. A civilek Strasbourgig is készek elmenni, hogy bebizonyosodjon: az egyébként jogszerű érvénytelen szavazat mellett kampányolni sem tilos.
Több mint 400 millió forintot oszt szét a Pest Megyei Önkormányzat a Samsungtól befolyt helyi adóbevételekből civil szervezeteknek. Jut olyanoknak, amelyeket a pályázati kiírás megjelenése után hoztak létre, de megyei jobbikos képviselők szerint egyes Fideszhez köthető személyekkel összefüggésbe hozható alapítványoknak is. Az önkormányzat szerint minderre van magyarázat, és ellenőrizni fogják, hogy a források megfelelően hasznosultak-e.
Szemfényvesztés – ez a legjobb szó arra, amit a kormány művel Norvégiával kapcsolatban egy olyan konfliktusban, amit maga gerjesztett azzal, hogy inkább hagyta elúszni a norvég alapok 77 milliárd forintját, nehogy a keret 5 százalékáról tőle független civilek döntsenek.
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után.
Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt
Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.
„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.
Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.
