language

Akták:

A kormánykritikus civilek elleni kampány highlight_off

Kulcsszavak:

oktatás highlight_off

A kormánykritikus civilek elleni kampány

A kormánykritikus civilek elleni kampány

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén nyilatkozatokban fenyegette meg azokat a már korábban is támadott kormánykritikus civileket, akik külföldi támogatásokból végzik a munkájukat, amellyel a kormány korrupciós ügyeit tárják fel. A 888.hu-nak adott interjújában arra utalt: 2017-ben a Kormány "fellázad" az ellen a vélt nemzetközi befolyásolási kísérlet ellen, amely mögött a magyar kormány nyilatkozataiban Soros György magyar származású amerikai üzletembert és alapítványát (Open Society Foundations) sejteti, és melynek "idegen ügynökei" az említett civil szervezetek, köztük a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda.

Január elején a kormány nyílt kommunikációs támadást indított: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: "el kell takarítani" ezeket a szervezeteket, amelyre az amerikai választások után létrejött republikánus többség ad lehetőséget. 2017. márciusi Mandiner-interjújában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vádolta meg azzal, hogy a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól. Az EKINT az ügyben később pert nyert a politikussal szemben, akit a Fővárosi Ítélőtábla döntésében bocsánatkérésre és sérelemdíj megfizetésére kötelezett..

Később kormánypárti politikusok megerősítették azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány vagyonnyilatkozat tételre kötelezné a civil szervezetek vezetőit – izraeli példára hivatkozva.

Áprilisban egy olyan javaslat került a Parlament elé, amely "külföldről finanszírozott szervezetként való regisztrálásra kötelezné a 7,2 millió forint feletti támogatást külföldi elnyerő alapítványokat és egyesületeket”. A tervezet ellen 248 szervezet tiltakozott, és több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett tüntetésen is. Állásfoglalások: TASZ, Átlátszó, Helsinki, K-Monitor. 2017. június 13-án a törvényt az országgyűlés Fideszes többsége elfogadta.

Az Európai Unió Bíróságának 2020-as döntése értelmében uniós jogot sért a külföldről támogatott civileket nyilatkozattételre kötelező törvény. 2021 nyarán az országgyűlés – a régi visszavonása után – új civiltörvényt szavazott meg. Az új szabályozás szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölötti szervezetekről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. Emellett az új törvény azt is előírta, hogy az alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük adományozóikat közhasznúsági jelentésükben. Ezen a kitételen végül enyhített a kormány: ennek alapján 500 ezer forintos összeg alatt az adományozók megőrizhetik névtelenségüket.

Vélhetően az ellenséges politikai klíma hatására 2018-ban az OSF bezárta budapesti irodáját és Berlinbe költöztette át. 2023-ban jött a hír, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul az EU-ból és felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását.

Tudnivalók civil szervezetek számára a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről (TASZ)

A miniszterelnök Norvég Alapból finanszírozott szervezetek ellen indított, konkrét visszélések feltárása nélkül zárult támadásáról itt gyűjtjük a cikkeket.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Kövér László átsiklott a lex CEU visszavonásáról szóló törvény felett

Április 13-án szocialista képviselők benyújtottak a parlamentnek egy törvényjavaslatot, „a Lex CEU eltörléséért” címmel. Arról szól, hogy vonja vissza a parlament azt a törvényt, ami teljesíthetetlen feltételekhez köti a CEU működését.

Áder János aláírta a CEU-ellenes törvényt

A köztársasági elnök választhatott, hogy a CEU-t ellehetetlenítő törvényt, amit a Fidesz hatalmas nemzetközi tiltakozás ellenére vert át gyorsan a Parlamenten: aláírja, visszaküldi a parlamentnek újratárgyalásra, vagy az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági felülvizsgálatra. Áder János döntött, és a hivatalos határidő szerinti utolsó napon, hétfőn aláírta a törvényt.

Gulyás Gergely szerint a felsőoktatás érdekét szolgálja a CEU-törvény

A felsőoktatási törvény egységes követelményeket érvényesít, és úgy gondoljuk, hogy ezek az egységes követelmények pedig a felsőoktatás érdekeit szolgálják - ezt válaszolta a 444-nek Gulyás Gergely, amikor arról kérdeztük, kinek az érdekeit szolgálja a felsőoktatási törvény tegnap elfogadott módosítása, ami ellen itthon is külföldön tízezrek tiltakoznak, mert ellehetetleníti a CEU működését Magyarországon.

A Fidesz megszavazta a CEU kinyírására alkalmas törvényt

A kedd délelőtt lezavart vita után kora délután már el is fogadta a magyar parlament fideszes-kdnps többsége azt a törvényjavaslatot, ami alapján ellehetetlenülhet Magyarország legjobb egyetemének, a CEU-nak a további budapesti működése.

Engedélyhez köti a kormány a külföldi egyetemek itthoni működését

Kedd éjjel újabb törvényjavaslat jelent meg a parlament honlapján, ez most a felsőoktatási törvény módosítása, és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter adta be. Azon belül is „a harmadik országok Magyarországon működő felsőoktatási intézményei, azok képzései, illetve oktatói” ügyei szorulnak pontosításra, fogalmaz a törvényjavaslat indoklása. A javaslat legfontosabb szakasza gyakorlatilag a magyar kormány engedélyéhez kötné az EU-n kívüli országok egyetemeinek itthoni működését.

Az első csapás a civilekre: ki ad 1 százalékot, ha a NAV tölti ki az adóbevallást?

Nem „a Soros-birodalom álciviljei”, hanem iskolai, kórházi alapítványok és kevésbé ismert, helyben fontos civil szervezetek bukhatnak sokat az adóbevallás új formáján. Az eddiginél jóval könnyebb lesz elfeledkezni az 1 százalékok felajánlásáról.
Találatok: [6]  Oldalak:   1