Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át.
A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan.
Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett.
A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, és a Fudannal foglalkozó alapítványt is létrehozták, az új kormánygyakorlatnak megfelelően közpénzrejtő-közpénztranszformáló alapítványként.
Tehát ami pénzt, vagyont ebbe bepakol a kormány, az onnantól fogva nem közpénz, közvagyon többé - hasonlóan az elmúlt hónapok során létrehozott megannyi közvagyon-rejtő alapítványhoz.
Mint ismert, Csepel északi részén eredetileg egy a kispénzű magyar diákok lakhatási problémáit megoldó kampusz/kollégiumtömeg épült volna, mindenféle elérhető, nyitott, modern és zöld földi jóval.
Fudan kapja az eredetileg a Diákvárosnak szánt terep java részét, a Diákváros pedig mintegy megtűrt elemmé silányulva zsúfolódik majd a terep egy sarkába. a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program” helyett a jövőben mindig simán csak a „Déli Városkapu Fejlesztési Program” a használatos. „diákotthoni elhelyezést biztosító, szabadidős,” szövegrész helyébe a jövőben a „szabadidős,” szöveg lép.
Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.
A hitelt és a munkásokat Peking intézi, a tanárok tízszer annyit kereshetnek, mint az ELTE-n, az állam által fizetett oktatásról nincs szó, a tandíjat viszont nem a magyar pénztárcákhoz szabják.
