K-Monitor Adatbázis

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.

A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.

A sógorok lobbistája, Aczél Zoltán együtt ült be fontos testületekbe a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik oszlopával, Nyerges Zsolttal. A 2010 előtti kartellbotrányokban, BKV-ügyletekben megégett Strabag-kört egy percre sem küldte büntibe a jobboldali hatalom: a társaság továbbra is hasíthat az állami tendereken – és közben példamutató lelkesedéssel támogatja a miniszterelnök kedvenc sportját, a focit. Egy Aczél apja által jegyzett bécsi érdekeltség nemrég már a „magyar királyi építő”, azaz a Duna Aszfalt tulajdonostársaként alapíthatott horvátországi céget. Ám még ez is csak előjátéka volt a mostani cikkünk apropóját jelentő közös budapesti Mérföldkő-vállalkozásnak. A Válasz megmutatja, hogyan nőtt össze, amiről tíz éve még senki sem hitte volna, hogy összetartozik.

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

Teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség terheli az MSZP-t és a korábbi SZDSZ-t a budapesti 4-es metró építésénél feltárt szabálytalanságokért és a korrupciógyanús ügyekért – döntött szerdán a Fidesz–KDNP-s többségű Fővárosi Közgyűlés. A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet három kormánypárti és egy jobbikos képviselőből idén februárban felállt metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport terjesztett elő.

MÉG NINCS EREDMÉNYE AZ ALSTOM-BOTRÁNYBAN KIADOTT ELFOGATÓPARANCSNAK - Január második feléig hosszabbította meg a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a 4-es metró beruházásainak szerződéseivel összefüggésben – értesült lapunk. A Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2006-ban beszerzett Alstom metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség folytat eljárást. Ebben a nyomozásban továbbra is két gyanúsítottat tart számon a hatóság, egy személy ellen pedig jelenleg is elfogatóparancs van érvényben.

A 4-es metró beruházása közvetlen szocialista–liberális befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig, a szabálytalan és korrupciógyanús szerződések miatt övék a teljes felelősség – jelentette ki a beruházáshoz kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport elnöke csütörtökön, a testület jelentéséről beszámoló budapesti sajtótájékoztatón.

Minden idők legnagyobb korrupciós botrányában 166 milliárd forintot loptak el, Budai Gyula szerint a pénz az MSZP-SZDSZ pártkasszájában landolhatott. A volt elszámoltatási kormánybiztos néhány éve vizsgálta a beruházást, most ennek eredményeiről számolt be az ügyészség előtt.

Budai Gyula: Tarlós 2011 óta tud az Alstom-ügyről, mégsem tett feljelentést – ezzel a címmel jelent meg az ATV internetes oldalán a korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztossal előző este, az Egyenes beszéd című műsorban készült interjú. A portál beharangozójában a fideszes politikus a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek 2006-os beszerzéséről azt állította: jelentést készített az előnytelen szerződésekről 2011-ben, ám Tarlós István ennek ellenére sem tett jogi lépéseket az ügyben. A főváros vezetője igencsak meglepődött, amikor lapunk az elhangzottakról érdeklődött. Tarlós István megjegyezte, Budai Gyula legalább a Magyar Nemzet Alstom-ügyről szóló korábbi írásait elolvashatta volna, akkor ugyanis megtudhatta volna, hogy főpolgármesterként – akkori helyettesével közösen – már 2011. január 17-én feljelentést tett az Alstom-ügyben.

Budai Gyula fideszes parlamenti képviselő szerint egyértelmű, hogy az Alstom-ügyből származó kenőpénzek baloldali politikusokhoz, illetve az MSZP és az SZDSZ kasszájába vándoroltak.