language

Személyek:

Drobilich Gábor highlight_off

Akták:

Olajügyek highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>

Mázsás titkokat vitt magával a sírba Drobilich Gábor

Drobilich a börtönben ismerkedett meg a fiatal telefonfülke-fosztogatóval, Portik Tamással, akit aztán bevitt a ’90-es években dívó olajozás fő zászlóshajójába, az Energol Rt. igazgatói közé. Drobilich és a harmadik igazgató, Ferencsik Attila – mások mellett – vádlottjai lettek az évekig húzódó Energol-pernek, Portik azonban 1996-tól illegalitásba vonult, és addig elő sem jött, amíg társait jogerősen fel nem mentették a nevetségessé vált perben.

A Portik-ügyek koronatanúja szerint több gyilkossági ügyet is fedez a hatóság

Terhelő vallomást tett a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet csütörtöki tárgyalásán az elsőrendű vádlott Tanyi Györgyre a Portik-ügyek koronatanúja, Radnai László. A volt keresztapa állítja, a hírhedt verőlegény bepánikolva elmondta neki, hogy ő lőtt rá Lakatos Csabára. Radnai a tárgyaláson arról is beszélt, hogy ebben az ügyben még a vádlottak padján lenne a helye az energolos triumvirátusnak, azaz Portik Tamásnak, Ferencsik Attilának és Drobilich Gábornak is, akik a Conti-Car-főnök szerint utasítást adtak Lakatos lelövetésére.

A tanú szerint az Energol Rt. hadban állt a 90-es évek alvilági bandáival

Ferencsik Attila egykori katonájának, M. Tamásnak a felolvasott vallomásából kirajzolódott, hogy az Energol Rt. és a köré csoportosuló emberek a 90-es években gyakorlatilag hadban állónak tekintették magukat a konkurens alvilági bandákkal. A férfi úgy vallott, hogy a mai napig fél ezektől az emberektől, akik szerinte komolyabb bűncselekményeket is elkövettek, mint amikben ő személyesen részt vett.

Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek

Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is.

Portik tovább vádol: most azt állítja, Habonyon keresztül a Fidesz ügyeibe is beleszólt

Portik Tamás egykori katonája az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont perén kijelentette, biztos abban, hogy az egykori marketingigazgató nem egyedül, hanem volt cégtársaival, Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával egyetértésben döntött Boros József Károly likvidálásáról. Beszélt arról is, tanúja volt, ahogy a három férfi Prisztás József sorsáról is egyeztetett, és akit, ha „nem változtat a hozzáállásán”, akkor a Fogorvossal, azaz Roháccsal fognak megöletni.

Térképezze fel velünk a Portik-ügyet!

Egyre bonyolódik a kilencvenes évek alvilági leszámolásaival összefüggésben letartóztatott Portik Tamás körüli ügy, folyamatosan újabb szereplők bukkannak fel a hírekben. Összefoglaltuk az eddigi történéseket azoknak, akik már elvesztették a fonalat!

Kik voltak Portik segítői?

Belső vizsgálatot rendelt el a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat annak tisztázására, fedőcég volt-e a 90-es évek olajszőkítési botrányairól elhíresült Energol Rt. – értesült a Magyar Nemzet.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 5.: Üzlet és ökölharc

Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 1.: Kasszafúróból lett olajosok

A magyar szervezett alvilág és a rendőrség egy évtizedét elemző cikksorozatot indít a Heti Válasz Online, amely a szervezett bűnözés rendszerváltás óta számított első évtizedének főbb eseményeit idézi fel.
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>