language

Intézmények:

Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Akták:

Olajügyek highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>

A börtönben hallgatták meg Portikot

Mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával kedd délelőtt.

Vizsgálják az Energol titkosszolgálati hátterét

A Portik Tamáshoz köthető, a kilencvenes évek olajügyleteiről elhíresült Energol Rt. titkosszolgálati hátteréről is tárgyalt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A cég és a szolgálatok kapcsolatát a Belügyminisztérium vizsgálja – értesült a Magyar Nemzet.

Titkosszolgálati fedőcég volt az Energol Rt.

Hétfőn nem jogerősen tizenegy év fegyházbüntetéssel sújtotta a Fővárosi Törvényszék a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben Portik Tamást, akit felbujtással vádolt az ügyészség. Közben a Magyar Nemzet megtudta, az Energol Rt.-t annak idején a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapították.

A Fidesz válaszokat vár a titkosszolgálatok ügyében

A titkosszolgálatot érintő több ügyben, például az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt.-vel és a cigánygyilkosságokkal kapcsolatban is tájékoztatást kér a Fidesz az Alkotmányvédelmi Hivataltól – mondta Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító albizottságának (aminek ő is tagja) ülése előtt – írja az MTI.

Korrupt rendőrökre fogta Laborc a Portik-találkát

Nyilvánosak azok a jegyzőkönyvek, amelyeket a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein, Laborc Sándor és beosztottja meghallgatásán készítettek. Az NBH egykori főigazgatója tartotta magát ahhoz, hogy a rendőri korrupcióról és szerveztt alvilágról akart többet megtudni az egykori olajszőkítőtől, de nem reagált a konkrét nevekre, amelyeket a kormánypárti képviselők felvetettek.

Laborc Sándor nem így emlékszik

Laborc Sándor szerint nem minden úgy hangzott el a Portik Tamással zajlott találkozóján, ahogy a médiában megjelent, ezért kikéri az eredeti hangfelvételt. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója jobboldali politikusok lejáratásáról beszélgetett az olajügyekben érintett vállalkozóval.

A Cég, az alvilág és az elkerekedő szemű képviselők

„Jó lenne, ha el tudnánk kerülni, hogy ezt a kényes témát bármelyik politikai oldal kommunikációs sandaságokra használja” – mondta a Nolnak nyilatkozva Mile Lajos (LMP), akinek kezdeményezésére kedden az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága egyhangúlag határozott egy, a szervezett bűnözés és a titkosszolgálatok esetleges összefonódását vizsgáló munkacsoport felállításáról.

Munkacsoport vizsgálhatja a Laborc-ügyet

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaiból alakult ténymegállapító munkacsoport vizsgálhatja januártól a titkosszolgálatok és a szervezett alvilág kapcsolatát – közölte az átvilágítást kezdeményező Mile Lajos (LMP).

Spájzolt titkok: Szilvásy kérésére találkozott Laborc és Portik

Egy vezető szocialista politikushoz közel álló és a budapesti éjszakai életben is otthonosan mozgó „közvetítőn”, V. Lajoson keresztül lépett kapcsolatba valamikor 2008 nyarán a jelenleg hét ember meggyilkolásának gyanújával felbujtóként előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás előbb Szilvásy Györggyel, a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszterrel, majd Szilvásy kérésére (utasítására?) Laborc Sándorral, az NBH akkori főigazgatójával – tudta meg az egykori szocialista tárca nélküli miniszter környezetéből a Népszabadság.
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>