K-Monitor Adatbázis

Csaknem két hete derült ki, hogy magyarok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Az oroszpárti narratívát főként a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztették, de egy Budapestről szerkesztett weboldal, a Visegrád Post is a titkosszolgálatok látóterébe került. Múlt heti cikkünkben említettük, hogy a Visegrád Post sikerrel pályázott Kásler Miklósnál (bár nyilván a miniszter nem tudta, kit támogat), most pedig megszereztük a pályázatot is. Ahogy egy érdekes beszélgetés nyomát is megtaláltuk.

Magyarországon a szuverenitás védelme kimerül az ellenzék és a független sajtó vizsgálatában, egzecíroztatásában. Pedig a saját portájuk előtt is lenne mit söprögetniük a Rogán Antal befolyása alatt álló magyarországi titkosszolgálatoknak – derül ki egy nemzetközi elemzésből.

Két francia és egy Budapestről szerkesztett weboldal került európai titkosszolgálatok látókörébe. A szálak a Mi Hazánkhoz vezetnek, de a Visegrád Post nevű oldalt üzemeltető cégnek miniszterként Kásler Miklós is juttatott némi pénzt a saját keretéből. A befolyásolási hálózat felderítésében közreműködő forrásokból lapunk úgy tudja, a közvetve a Kremlből irányított hálózattal Moszkvának hosszabb távú céljai lehettek.

A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója. A többségi tulajdonos a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt, jelenleg egy magántőkealap által tulajdonolt Magyar Vagon-csoport, amelybe a kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait privatizálta, és amelynek még 500 kocsit kell leszállítania az oroszokkal közösen elkezdett egyiptomi megrendelésből. Madrid az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt nem akarja engedélyezni a stratégiai vállalatnak számító Talgo felvásárlását.

Hogyan terjednek az oroszbarát álláspontok a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiában az ukrajnai háborúról? Eláruljuk: nagyon.

Az autópálya-üzemeltetéshez hasonlóan koncessziós megoldással vonhat be tőkét a kormány a vasútfejlesztésbe. A vasút magánosítására készült ötletbörzének egy szűk kör lehet a nyertese.

Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.

Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása.

Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba.

Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.