K-Monitor Adatbázis

Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulóján utánanéztünk, mi történt a tíz legelbaltázottabb pénzégető beruházással. Van, aminek már nyoma sincs; van, ahol a romok még láthatók; van, ami egész jól bevált; és van, ami új kihívás elé állította a helyi önkormányzatot.

A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva három év börtönre ítélte a mórahalmi mini-Magyarország kitalálóját, amiért nem fizette vissza a projektre kapott uniós támogatást, derül ki a bíróság közleményéből. Az ítélet indoklása szerint az ügynek öt vádlottja volt, az első és a másodrendű vádlottak találták ki még 2014-ben, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven jelentős műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz

Az Integritás Hatóság a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, miután megállapítása szerint több napelemekkel foglalkozó cég is összejátszott az uniós pályázatokon, és ezzel a versenyt korlátozták. A hatóság szerint a vállalkozások között nincs direkt kapcsolat.

A tőkealap-kezelő egyetlen magántőkealapot indított 2023 nyarán Értékmentő néven, ám mostanáig az sem fektetett be semmibe. Az irány megvan, az alapkezelőben felbukkanó üzletembereknek pedig figyelemreméltó kapcsolatrendszere van.

Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amiben februárban emeltek vádat – tudta meg a 24.hu.

2022 tavaszán az Orbán-kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió a Covid okozta gazdasági károk enyhítésére szánt. Az újjáépítési alapnak nevezett keretből Magyarországnak több milliárd euró járna, az EU azonban főleg korrupciós kockázatokra hivatkozva ezt az összeget visszatartotta.

Minisztériumi tisztviselőkre kér letöltendő börtönt az ügyészség, mert a vádak szerint kenőpénzért cserébe EU-s támogatások elnyerésében működtek közre. Egykori helyettes államtitkár államtitkár is ül a vádlottak padján, a 24.hu által közzétett vádiratból pedig kiderül, hogy ő volt „Kékszakáll”.

Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen.

A 24.hu információi szerint a NAV február elején gyanúsítotti kihallgatásra hívta be a badacsonytomaji önkormányzat dolgozóinak nagy részét. Az adónyomozók tucatnyi városházi alkalmazottat idéztek be a veszprémi központba, akiket rögtön rabosítottak is.

Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.