K-Monitor Adatbázis

Egymást érik a köztereken a Fidesz kormányzati-politikai hirdetései, és nem csak a kampányban: ez is az elmúlt három Orbán-ciklus tanulsága. Az állandósult ellenzék- és Brüsszel-ellenes háborúban az állam szervezetei és vállalatai váltak a legnagyobb hirdetővé. Ez korábban nem volt így, az első Orbán-kormány húsz évvel ezelőtti leváltásakor még csak a harmadik helyig küzdötték föl magukat a központi költségvetés szervei. A szocialista–liberális kormányoknak módjukban sem állt piacot torzítani, nyakukon a Fidesz hideg leheletével.

1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, a jobboldali fordulattal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz sokak szemében elveszítse a hitelét. Húzónevek léptek ki, a támogatottság 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza. Cserébe viszont saját lábakon túl tudtak élni 1998-ig, a kormányra kerülésig.

A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. Vona Gábor pártjának nincs jogorvoslati lehetősége, és azt sem tudják, az ÁSZ miből számolta ki a 330 milliós büntetést, de mindenképpen fizetni fognak, különben még nagyobb bajba kerülnek. Korábban egy párt sem kapott ilyen büntetést, pedig 2014-ben a Fidesz 2 milliárd forinttal túlléphette a kampányköltés törvényi kereteit.

A Jobbik szerint veszélyben a jövő évi választási részvételük, miután az éves pártfinanszírozási összegük 1,4-szeresét kell befizetniük az Állami Számvevőszék jelentéstervezete alapján.

Olyan kedvezményeket kapott a Jobbik a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft.-től, amelyek elérhetetlenek voltak más piaci hirdetők számára, s ezzel megszegte a vonatkozó előírásokat – állapította meg lapunk értesülése szerint az adóhivatal nyomozása. Úgy tudjuk, a hatóság szerint Vona pártjának támogatásával 75 millió forintos adókülönbözete keletkezett a cégnek.

Hirtelen elkezdte szorongatni az Állami Számvevőszék a Jobbikot egy olyan ügy miatt, ami a Fidesznél is felmerült, de ott nem vizsgálja. Az ÁSZ eközben azt vágja a Jobbik fejéhez, hogy nem működik velük együtt. A Jobbik ezt tagadja, de furcsállja az ellenőrző szervezet eljárását.

Felháborítónak tartja Juhász Péter, hogy, noha újabb bizonyítékok kerültek elő a Fidesz 2010-es és 2014-es csaló kampányelszámolásával kapcsolatban, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ennek ellenére nem indít vizsgálatot.

Bár teljesen nyilvánvaló, hogy a kormánypárt durva valótlanságot állított a 2010-es kampányköltéseiről, a Fővárosi Főügyészség elutasította Nyakó István (MSZP) ez ügyben tett feljelentését, arra hivatkozva, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-ben már mindent rendben talált a párt körül, „sajtóértesülések” alapján pedig nem indítanak nyomozást.

Büntetőfeljelentés megtételét tervezi a HírTv Zrt. a társaság korábbi menedzsmentjének a 2010-es választási kampányban való közreműködése miatt. Az ok: az eddig belső vizsgálatban nem találták nyomát annak, hogy kiszámlázták volna a Fidesznek a hirdetésszervezésen keresztül megrendelt köztéri reklámok költségeit. Simicska Lajos a 24.hu-nak azt mondta: ha voltak szabálytalanságok, azért az akkori tényleges tulajdonosok és vezetők felelnek.

A tiltott pártfinanszírozás és az adócsalás gyanúját veti ugyanis fel, hogy számla nélkül plakátolhattak a Fidesznek a 2010-es kampányban. Simicska Lajos újra akcióban.