K-Monitor Adatbázis

Kezdjük a legfontosabbal, a Soroksár és Gyál területén tervezett óriásberuházás fejlesztője, a Földber Ingatlanfejlesztő Kft. a Telex kérdéseire válaszolt és deklarálta: „Az érintett területen nem lesz akkumulátorgyár, nem lesz hulladéklerakó, és nem lesz semmilyen veszélyes anyag, vegyiüzem vagy vegyianyag-elosztó sem. Ez fel sem merült bennünk. A beruházással érintett területen a környezetre nagy hatást nem jelentő raktározási célú épületek, utak fejlesztése, továbbá azok környezetkímélő működtetésének biztosítása érdekében tehergépjárművek parkolását és ”zöld hidrogénnel„ való feltöltését biztosító üzemanyagtöltő állomás építése szerepel a terveinkben.”

Idén és a következő két évben fizetik ki.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Tovább erősödik a Cecz Közép-európai Kft.-nek, illetve a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium volt államtitkárának, Gazsó Balázsnak a kapcsolata.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

Kammerer Zoltán alapítványa meginterjúvolta saját magát arról, hogy együtt kell működni a Samsunggal.

A cég nem kapott bányászati engedélyt.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.

Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.