Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és egyúttal a kisebbik kormánypárt, a KDNP alelnöke. A politikus egy kis Pest megyei faluban, Budajenőn lakik, és néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól. A Soltészék mögötti telekre autóval a közút megmaradt részéről lehetne bejutni, ám az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy betonozott árok teszi ki. Az egyházügyi államtitkár ráadásul nemrég még egy kocsibeállót is épített az általa megvett, közterület jellegét elveszített területre – ám az építmény jócskán rálóg a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. A település polgármestere néhány hete felszólította Soltészt az építmény lebontására, az államtitkár azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy hamarosan a képviselő-testület elé kerül. Videóriport.
Hosszú ideje viták tárgya Szigetszentmiklóson a Tesco új logisztikai központja és raktárbázisa, mely az M0 autóúttól délre, a város határában kijelölt ipari park területén valósulna meg. A többletforgalom miatt eredetileg egy új csomóponti lehajtó is épült volna Szigetszentmiklósnál, erről azonban Nagy János polgármester egy Magyar Közútnak adott nyilatkozatában lemondott. A gigaraktár forgalma azonban tovább fogja nehezíteni a közlekedést az egyébként is túlterhelt utakon, állítják az ellenzők. Ugyanakkor úgy tűnik, néhányan jelentős hasznot húztak a beruházás helyszínéhez kapcsolódó földügyletekből.
Több településen is felkerülnek a szavazólapokra – általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva – olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például „előadó-művészeti szervezetként” is kapott támogatást.
A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.
Néhány nappal az önkormányzati választások előtt kezdi tárgyalni a bíróság Elek Sándor törökbálinti polgármester büntetőperét az Érdi Járásbíróság. A március derekán megtartott előkészítő ülésen elhangzottakból kiderült: az ügyészség által jogellenesnek tartott ingatlageladások ügyében 2024. május 30-án a járásbíróság egy nap alatt legkevesebb 17 érintettet akar kihallgatni. A kormányzó Fidesz támogatásával megválasztott Elek Sándor következetesen visszautasítja a vádakat, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az előkészítés ülés után tárgyaláson folytatódjék a jogvita. A vádhatóság az indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kéri.
Bővítené a kormány az „elektromos hajtás értékláncához” kapcsolódó ipari beruházások számát Gödön. Ez derül ki abból a Megvalósíthatósági tanulmányból, amely a Samsung SDI akkumulátorgyárának is helyet adó gödi Különleges Gazdasági Övezet további fejlesztési terveit ismerteti. A tanulmány nem került nyilvánosságra, egy közadatigénylés révén kaptuk meg a Pest Vármegyei Önkormányzattól.
Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.
A törökbálinti telekmutyik miatt a vádlottak padjára ülni kényszerülő fideszes polgármester szerint az ellene benyújtott vádirat minden magyarországi önkormányzat működését megkérdőjelezi. Ha az ellene folyó eljárás a júniusi önkormányzati választásokig befejeződne, arra az esetre „komoly lépéseket” helyezett kilátásába, és ettől szerinte valakiknek „rettenetesen aggódniuk” kell. Elek Sándor az Átlátszó kérdésére nem árulta el, hogy pontosan kikre és mire gondolt.
Egy pesti sportegyesület a profiljának drasztikus átplasztikázása után nem sokkal kilencmillió forint támogatást nyert el a – többnyire fideszes álcivil-szervezeteket közpénzek milliárdjaival tápláló – Városi Civil Alaptól. Az Érdre költöztetett egyesület új elnöke a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is egyben. A Fidesszel jól érzékelhetően rokonszenvező Kardosné Gyurkó Katalinról hónapok óta terjed a hír, hogy a kormánypártok jelöltjeként indul Érden a júniusi választáson. A bejelentést azonban eddig nem tették meg, ahogy arra a kérdésre sincs válasz, hogy az új céloknak megfelelően miért nem egy teljesen új egyesületet alapítottak.
Tavaly december 29-én jelent meg az a kormányhatározat, amely kiemelt beruházássá nyilvánította egy nemzetközi lövészeti központ létesítését Üllőn. Bár a projekt tervei évek óta ismertek voltak az üllői testület előtt, a városvezetés csak most, a kormányrendelet megjelenése után kezdett tiltakozásba a beruházás helyszíne ellen. Az építkezéshez kiadott környezetvédelmi határozat miatt az Állatorvostudományi Egyetem korábban pert is indított: a tervezett létesítménytől ugyanis alig egy kilométerre van az egyetem Lógyógyászati Klinikája, s az intézmény álláspontja szerint az ott kezelt lovakra rendkívül káros hatást gyakorolna a zajos lőtér. De tartanak a zajtól a tervezett beruházás közelében lévő tanyák és a város déli részén lévő ingatlanok lakosai is, akik tiltakozásuknak egy most megtartott lakossági fórumon adhattak először hangot.
