language

Akták:

Gödi különleges gazdasági övezet highlight_off

Személyek:

Pintér Sándor highlight_off

Gödi különleges gazdasági övezet

Gödi különleges gazdasági övezet

A koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeire reagálva, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése, a meglévő munkahelyek megőrzése és további munkahelyek teremtése céljából a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre, amelyek közül az első 2020. április 18-án, Gödön valósult meg. A különleges gazdasági övezet létrehozatala által a gödi Samsung akkumulátorgyár területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik: a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó forgalomképtelen közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga annak terheivel, egyéb kötelezettségeivel együtt a megyei önkormányzatra szállt át. Ezenfelül a gyár által fizetendő iparűzési adóról is a megyei közgyűlés dönt a települési önkormányzat helyett, és annak összege is a megyei önkormányzathoz folyik be. 

A megyei önkormányzat a befolyó több milliárd forintnyi forrásból többféle támogatási alapot hozott létre, melyeket pályáztatás útján a Göd környéki településeken bejegyzett civil szervezetek között oszt szét. Az alkalmanként 300-400 milliós pályázati keretek politikai alapon vannak elbírálva: az összegeket sorozatosan fideszes kötődésű alapítványok, egyesületek, köztük több médium, sajtóorgánum kapja meg. A 2022-es országgyűlési választások előtt ilyen forrású pénzek támogatták Tuzson Bence és Rétvári Bence fideszes országgyűlési képviselők kampányát is. A rendszeres nyertes pályázók között van a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami a Térségi Tények nevű, ellenzéket lejárató híroldalt kezeli. A Dunakanyar Média Alapítvány a kiadója a 0627.hu nevű internetes portálnak, amely a váci ellenzéki városvezetést bírálja, ellenben a kormányt és Rétvári Bencét propagálja. A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány gondozza az Itt lakunk - Csömör nevű magazint, amely közölt egy Tuzson Bencével készült interjút is, és amelynek alapító tagja volt Dunakeszi fideszes polgármestere, Dióssi Csaba és Homolya József fideszes önkormányzati képviselő. A ,,Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület képviselője Csabai Márk, aki a gödi városi újságban a Fidesz választókerületi szóvivőjének nevezte magát.

Az akkumulátorgyár létrehozatala heves ellenzést vált ki a helyi lakosokból, továbbá létjogosultsága környezetvédelmi szempontból is aggályos: a gyár óriási vízigényei miatt a Duna-parton természetvédelmi és Natura 2000 besorolású területeket forgatnak fel így például a Mészáros és Mészáros Zrt. a kiemelten közérdekű beruházásnak minősített, 32 milliárdos víziközmű-építési munkálatok során. Az, hogy az ipari tevékenység milyen mértékben szennyezi a vizet, nem ismert, ugyanis a gyár területén lévő monitoring kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, 2018-ban pedig betemették azt. A gyár közelében lévő kutakban azonban mérgező, magzatkárosító hatású, akkumulátorgyártás folyamán használt vizet találtak.

Pintér Sándor

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.


1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend: