K-Monitor Adatbázis

Ha a fuvarozók az útdíjat utólag szeretnék befizetni az államnak, akkor ezt már csak egy Mészáros Lőrinchez köthető cég segítségével tehetik meg.

Újabb „Lajos-ügy” a Fideszben? Egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a Fidesz és az állam gigarendezvényeit biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége – tudta meg a Válasz Online. Az üzlet nem csak azért pikáns, mert a Gyurcsány-éra egyik vagyonmenedzserének közreműködésével jött létre. Hanem azért is, mert az eddigi főtulajdonos Varga Lajosnak alig maradt néhány részvénye a cégcsoportban, sőt az eddig a portfóliójába tartozó luxusjármű-bérbeadó, ingatlan- és vendéglátóipari érdekeltségeket ugyancsak átadta az „újaknak”. Pedig ő és a miniszterelnök vejének bizalmi emberei együtt vitték például az állam szinte kizárólagos cateringpartnerét, a Puskás Arénát is kiszolgáló RaMpART Gasztronómia Kft.-t. Mostantól tehát erre az óriásvállalatra sem illik a Tiborcz–Varga-billog, helyette a Tiborcz- és a Mészáros-kör közös befolyását kell hangsúlyoznunk. És általában is e két vezetéknév körül kezd koncentrálódni a teljes NER-felépítmény.

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.

A magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.

A koronavírus-járvány okán kapott több mint 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból 23 céget, illetve egyéni vállalkozót segített a Magyar Turisztikai Ügynökség. A pénzből az MTÜ gyakorlatilag a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. A maradékot állami szervezetek, balatoni borászok, valamint pár budapesti elitétterem tulajdonosa kapta. Az adatok alapján kapott az összegből az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is, igaz, azt még az Európai Unióval sem közölte az MTÜ, hogy mennyit.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.

Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.