K-Monitor Adatbázis

A 2010 és 2022 között legtöbb nyereséget termelő tizenöt építőipari cég közül négy Mészáros Lőrincé, de van két vállalat, amely külön-külön is 100 milliárd feletti összesített profitot hozott össze.

Az Orbán család cégbirodalmának osztalékaiból a miniszterelnök apjának kicsit több mint a fele jutott, ebbe jó esetben beleférhet az uradalom építése.

Noha idén a világjárvány miatt szeptemberre halasztották a május végi mérlegleadási határidőt, azért a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek zöme már vallott a tavalyi eredményeiről. Ezzel az is dokumentálhatóvá vált, hogy mire jutottak a Simicska Lajos kiesése utáni első öt évben az őt pótolni hivatott „nemzeti nagytőkések”, azaz Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, illetve azok a mogulok, akiket Tiborcz Istvánhoz szokás kapcsolni. Dokumentáltuk is.

Elég magas fajlagos költséggel épít vasutat a BMW-gyárnak a felcsúti milliárdos V-Híd nevű cége. Közben újra állami munkát nyert Simicska Lajos egykori cége, a Közgép.

A magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált egy éven belül akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt Kft. összehozott. A Mészáros Lőrinccel rendszeresen együtt üzletelő, és a felcsúti milliárdossal barátságot ápoló Szíjj László cégének forgalma megközelítette a 130 milliárd forintot. Ilyet Simicska Lajos Közgépe sem produkált soha, akkor sem, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok még jó kapcsolatot ápolt a kormánypárttal, illetve a miniszterelnökkel.

A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. A TI-nak az EMMI hosszas időhúzás után több ezer oldalnyi kereshetetlen formátumú dokumentumot adott ki, amelyekből az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat.

Egyre jobban járnak, akik jól választották meg a barátaikat. Még jobban azok, akiket a megfelelő pozícióban ülők választottak barátnak.

A lopható szektorok húzóágazata Magyarországon az építőipar, azon belül is a nagy állami és uniós finanszírozású projektek. Itt képződnek a legnagyobb profitok a legkönnyebben, ezért hagyományosan ez az első olyan gazdasági szektor, amire rátelepszik pénzt szivattyúzó csápjaival a politika.

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor régi barátját 2010-ben választották Felcsút polgármesterévé. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak – olyannyira, hogy a négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont is az ő cégei építették fel. Az általa vezetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát részben vállalati adóbefizetésekből finanszírozzák, hála egy 2011-es törvénymódosításnak. Emellett mezőgazdasági érdekeltségei is vannak: sertéstelepeit például százmilliókkal támogatja az Unió.