language

Akták:

Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ) highlight_off
Simonka-ügyek highlight_off

Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)

Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)

2015 januárjában Hadházy Ákos, az LMP korrupciós szakszóvivője komoly vádakat fogalmazott meg az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) szemben: állítása szerint a cigány munkanélküliek álláshoz jutásának segítésére szánt összegeket az ORÖ felelőtlenül, az eredeti célnak nem megfelelően költötte el. Hadházy később további ügyeket hozott nyilvánosságra, melyben az ORÖ és a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) közösen, az államreform uniós program keretéből költött el látható eredmény nélkül százmilliókat roma felzárkóztatási anyagokra.

A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet 2014 márciusában alakult, elnökének pedig Farkas Flóriánt, a szövetkezet konzorciumi vezetője, az ORÖ akkori elnökét választották. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott fel roma származású munkanélküliek álláshoz segítésére, ebből végül 1,6 milliárdot használt fel. A pénzből - sajtóértesülések szerint - kétszázmillió forintért irodaházat vásároltak a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De beszerzésre kerültek még irodabútorok (bruttó 31 millió) és informatikai eszközök (bruttó 21 millió) is, továbbá 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is íródott, az egyik 19, a másik 31 millióért

Hadházy Ákos kijelentlsei nyomán az ORÖ tizenkét képviselője rendkívüli gyűlést hívott össze, hogy kezdeményezzék az önkormányzat gazdálkodásának átvilágítását, ám az ülésen szinte csak a tizenkét összehívó jelent meg, így a gyűlés döntésképtelennek minősült. A képviselők ezután felkeresték a gellérthegy utcai irodaházat, hátha ott több információhoz jutnak a Híd a munka világába szövetkezet pénzügyeiről, ám az irodába nem sikerült bejutniuk. A tisztázatlan költések ügyében Polt Péter legfőbb ügyész 2015 februárjában büntetőeljárást kezdeményezett a Híd a munka világába szövetkezet programjával kapcsolatban, a Fővárosi Főügyészség pedig feljelentés-kiegészítést rendelt el, amivel a NAV bűnügyi nyomozóit bízták meg. 

Ezzel párhuzamosan más büntetőeljárások is folynak a kisebbségi szervezetnél. Hivatali visszaélés miatt hat személyt gyanúsítottak meg, a gyanúsítottak közt van az ORÖ egyik elnökségi tagja is. A szóban forgó eljárás 2016. év elején indult, miután egy januári sajtótájékoztatón a roma önkormányzatban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen elhangzott, hogy Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves időtartamra „munkaszerződést” havi 350 ezer forintos fizetéssel. Farkas cserébe azt várta el, hogy az érintett képviselők az azóta már lemondott elnökkel, Hegedüs Istvánnal szemben politizáljanak. Arra még nem derült fény, hogy milyen forrásból származik a cigány politikusoknak ígért fizetség, illetve hogy közpénzt érint-e. A Romnet cikke szerint október elején több megyében is egyszerre tartottak házkutatást az adónyomozók az ORÖ volt irodáiban. Ezeket többnyire cigány önkormányzati képviselők üzemeltették, egyes esetekben a saját ingatlanjukban. A szabálytalanul működtetett irodákért havi 450 ezer forintot vettek fel a politikusok, ezt az adóhivatal költségvetési csalás miatt folytatott nyomozásban vizsgálja.

A Híd-program ügyében bizonyítottság hiányában hétévnyi nyomozás után 2022. decemberében ért véget az eljárás eredmény nélkül.


Simonka-ügyek

Simonka-ügyek

A Magyar Narancs 2014-ben mutatta be, hogy a 300 lakosú Pusztaottlakán – ahol Simonka György korábban  polgármester volt – fideszes országgyűlési képviselőként hogyan menedzselte azokat a vállalkozásokat, amelyekben rendre a családtagjai, rokonai, illetve ismerősei kaptak közpénzből finanszírozott megrendeléseket. A körhöz köthető cégek egy olyan pilotprogramban is részt vehettek, amelyeket a képviselő menedzselt. Pusztaottlaka ezzel az uniós forrásoknak lakosságarányosan kiemelkedő mértékben haszonélvezője lett. A Blikk kiderítette, hogy Simonka felesége három házukra is sikeresen pályázott a támogatott napkollektorok felszerelésére is, összesen 2,4 millió forintot kaptak az államtól. Simonka saját unokahúgától bérelte azt a 2600 négyzetméteres újkígyósi telket, amin két óriási háza van, állami támogatásból épített napkollektorokkal. Simonka ekkor képviselői vagyonnyilatkozata alapján csekély jövelme mellett jelentős tartozásokkal rendelkezett.

Simonka rokonsága és ismeretségi körének tagjai a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programon (HURO) keresztül is pénzhez jutottak. A Simonka-közeli Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma úgy határozott, hogy 24 millió forintért Pusztaottlakán elindítják a Közös sajtószolgáltatás a határ menti térség jobb informálása érdekében elnevezésű programot, anélkül, hogy lett volna bármilyen sajtóval kapcsolatos tevékenységük. A DBMT vezetői nem írtak ki közbeszerzést, hanem helyi vállalkozásokat bíztak meg a munkákkal. Három cégtől kértek ajánlatot, ezek közül két társaságnak nem sikerült érvényes pályázatot benyújtania (a tenderre meghívott másik cég, a Simba Hungária Kft szintén Simonka érdekeltség), a nyertes így végül a Simonka család érdekeltségébe tartozó Család Tour Kft. lett. Az időközben Likefest, majd Mentor Menedzsment névre váltó vállalkozás az összegért vállalta egyórányi rádióműsor, néhány kiadvány megtervezését és három médiatréning megszervezését. A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, az eljárás során pedig fény derült arra, hogy többszörös összeférhetetlenség állt fenn. Az egyik meghívott cég ugyanis benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek. A lefolytatott eljárás újabb fordulójában eltűnt az összeférhetetlenségre és az alkalmatlanságra vonatkozó tétel, és 300 ezer forintra mérséklődött a büntetés.

A DBMT később két másik pályázaton ugyanazt a pályázatíró céget, a Public Sector Kft-tbízta meg több feladattal, amely a Mengyi Rolanddal szemben elrendelt nyomozás anyagaiban is szerepel. Az alapítvány annak ellenére fordult sorozatban többször a céghez különböző egészségügyi szűrésekkel, tanácsadással, szemléletmódváltás elősegítésével, hogy a cégadatbázisban bejegyzett tevékenységei között egyetlen egészségüggyel foglalkozó sem szerepelt. A Public Sector 17 millió forinthoz jutott az egyik pályázat keretében, amely során többek között olyan feladatokkal bízták meg, mint keringési, érzékszervi, mozgásszervi, dohányzás- és szájüregdaganat-szűrés. Egy másik, DBMT által kiírt pályázatban ugyanez a cég 21 millió forintot kapott egyebek mellett a családok kiegyensúlyozott fejlődését segítő gyakorlati szolgáltatások, babaőrzőprogram, és baba-mama akadémia szervezésére. Az egyik meghívott cég benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek. 

Az Átlátszó további ügyekről is beszámolt, ahol uniós fejlesztési pénzek kerülhettek a Simonka-hálózat közelébe: 

Simonka egyik üzlettársa 2017. márciusában előzetes letartóztatásba került költségvetési csalás bűntette miatt. Ez az eljárás Simonka Györgyöt is érinti: a tulajdonában lévő és becsődölt Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel van összefüggésben, mely társaságban üzlettársa volt Simonkának a férfi. Amellett, hogy a cég összesen 973 millió forint kárt okozott az államnak, sikerült elérniük, hogy a felszámolás után a Magyar Termés TÉSZ Kft. teljes vagyona újra a Simonka-közeli kör tulajdonába kerüljön vissza.

2018-ban, négy évnyi nyomozás után az ügyészség indítványára az Országgyűlés megszavazta Simonka mentelmi jogának felfüggesztését. A vádirat szerint az ügyészség összesen 1,4 milliárdos költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja a Békés megyei politikust. Beismerés esetén nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását és 850 millió forint vagyonelkobzást indítványozott a vádhatóság, Simonka azonban tagadja az összes ellene megfogalmazott vádpontot. A tárgyalás 2020-ban kezdődött és továbbra sem született döntés az ügyben: a pandémia mellett az ügyet tárgyaló bíró leváltása miatt is húzódott az eljárás. Az is kérdéses, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség miért nem vette eddig előzetes letartóztatásba a képviselőt – különösen azok után, hogy kiderült, Simonka tanúkat próbált megvesztegetni, ami miatt 2021-ben szintén vádat emeltek ellene. A 2022-es országgyűlési választások előtt pár hónappal derült ki, hogy Simonka György visszavonul az országos politikától és távozik békési választókerületének elnökségéből, a Fidesznek azonban tagja marad. Simonkát 2022 októberében alpolgármesternek nevezték ki Pusztaottlakán.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

A sosem vállalt felelősség: régen távoznia kellett volna Balog Zoltánnak

A mindenminisztériumot hat éve irányító Balog Zoltán államigazgatási pályafutása a hírek szerint a napokban véget ér. Balog azon fideszes vezetők egyike, akinek a személyével kapcsolatban semmilyen korrupciós gyanú: kastélyépítés, helikopterezés, strómanok fedésében végrehajtott vagyonosodás gyanúja nem merül fel. Ugyanakkor a tárca élén nyújtott szakpolitikai teljesítményétől függetlenül is már évekkel ezelőtt meg kellett volna buknia: a tárcájához köthető korrupciógyanús ügyek számát és értékét tekintve talán csak a Miniszterelnökség és a fejlesztési tárca van pályán az EMMI-hez és háttérintézményeihez képest. Néhány konkrét esettel emlékezünk meg arról, mi folyhatott a gyenge kezű miniszter alá tartozó területen.
Találatok: [1]  Oldalak:   1