K-Monitor Adatbázis

Augusztus 19–27. között Budapesten lesz a 19. atlétikai világbajnokság. A magyarok már most elsők a stadionépítés versenyszámban, de szépen csillognak a Fidesz-klientúra érmei is, miközben nem egyértelmű, hogy a helyén kezeljük-e az eseményt.

Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.

A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó.

Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép. A dolog pikantériája, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló telkeket D. Kovács Róbert kőbányai fideszes polgármester ingyen adta át az államnak – a koronavírus első hulláma miatti vészhelyzet utolsó napját kihasználva egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.

Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.

A közbeszerzési pályázatot meg se hirdették, a Fejér-B.Á.L régi partnerével, az Épkarral dolgozhat a beruházáson.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

Több mint három évvel ezelőtt adták át az első modern stadionokat Magyarországon. Az építkezések alatt arról lehetett hallani, hogy ezek a létesítmények majd önfenntartók lesznek, könnyedén kitermelik működési költségeiket. Mostanra eltelt annyi idő, hogy érdemes megvizsgálni, ebből mi igaz. Az mindenesetre látszik, hogy nem tolonganak a cégek a stadionok üzemeltetéséért, nemrég a Haladás szombathelyi arénájáról derült ki, hogy úgy kellett vadászni üzemeltetőre.

Hónapok óta nyomozunk a négymilliárd forintért vásárolt stadion-beléptetőkapuk után, de senki sem tud róluk semmit. Csányi Sándor MLSZ-elnök úgy tudta, hogy egy raktárban porosodnak, de az MLSZ sem találja a raktárt, a kapuk egyszerűen eltűntek.