language

Lapok:

Magyar Narancs highlight_off

Akták:

Stadler stadion highlight_off

Magyar Narancs

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.

Stadler stadion

Stadler stadion

A juhászból lett helyi vállalkozót, Stadler Józsefet kétmilliárdos adócsalásért és jogosulatlan áfa-visszaigénylésért 1998 áprilisában ítélte el a bíróság első fokon kilenc évre.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

A Stadler-dosszié - II. rész: Nullszaltó

A képügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. Stadler máig állítja: nem ő tartozott az adóhivatalnak, hanem az APEH neki.

A Stadler-dosszié - I. rész: A búsuló juhász

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság tavaly októberben kezdte meg első fokon a Stadler József elleni új eljárását, amelyre a Legfelsőbb Bíróság utasította. A Legfelsőbb Bíróság ezzel annulálta a megyei bíróság 1998 áprilisában hozott első fokú döntését, amelynek értelmében Stadlert – többek között áfa- és adócsalás miatt – kilenc év börtönre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték. A juhászból lett milliárdos karrierjéről, az ellene folyó eljárásokról összeszedett információkat lapunk kétrészes írásban tárja drága olvasói elé.
Találatok: [2]  Oldalak:   1