language

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [52]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Folytatódik az Ukrajna-gate: Trump környezetében egyre többen érintettek

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Donald Trump amerikai elnök volt kampányfőnöke mellett a magánügyvédje is nyakig benne van abban, ahogy Ukrajna mindenkori vezetése titkos amerikai lobbit vett igénybe. Arra nincsen bizonyíték, hogy maga Donald Trump is tudott-e a kifizetésekről.

Csak kínai részvételű konzorciumok pályáznak a Budapest-Belgrád-vasútvonalra

Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.

A kormány kedvenc osztrákjai gazdagodnak a Ligetben

A Strabag építheti meg 12 milliárd forintért a sokat bírált Liget Budapest projekt keretében létrehozandó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot (OMRRK). Az osztrák vállalat az európai közbeszerzési értesítő szerint Garancsi István cégét, a Market Zrt.-t győzte le a mintegy 37 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttesre kiírt tenderen.

Heti Válasz: Fidesz-kedvenc a 4-es metró két osztrák kivitelezője

A kormány a 4-es metró körüli csalások miatt keményen beleszállt azokba az osztrák építőipari cégekbe, amelyeknek az OLAF-jelentés szerint komoly gondok voltak a szerződéseivel. De a Heti Válasz szerint kérdéses, hogy mennyire lesz tartós a harag.

Kiszivárgott a 4-es metrós korrupciót vizsgáló OLAF-jelentés

A Figyelő mai számában közzétette a hetek óta lebegtetett, titkos uniós korrupciós vizsgálat, a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés részleteit.

Mészáros Lőrinc tanítja az osztrákokat

Bár az építőipar nem muzsikál valami jól, a szektor legnagyobb cégei nem panaszkodhattak tavaly: két kivétellel mindegyikük növelte árbevételét, és az év végén zsíros osztalékokat vihettek haza. A Duna Aszfalt az új Közgép, de a régi is jól tartja magát. A legsikeresebb építőipari nagyvállalkozó Mészáros Lőrinc, a legbénább Garancsi István. A magyar cégek jövedelmezőbbek a külföldieknél, de azért a multik is ezerrel lapátolják ki a pénzt az országból. Ezek derültek ki az építőipari cégek pénzügyi beszámolóiból.

Így ment a munka Szijjártóéknál

Szijjártó Péter szülei dolgos munkájának köszönhető ajándékra kezdett hivatkozni, amikor a háza finanszírozása körül kérdések merültek fel. Szülei dolgos munkáját azonban kár volt behoznia egy alapvetően átláthatóságról szóló vitába: apja cége 2004-től éveken át részese volt a magyar kartelltörténet egyik legnagyobb bírságához vezető ügyének.

2,8 milliárdos bírságot osztott ki a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyolc budapesti transzportbeton gyártó vállalkozással és a Magyar Betonszövetséggel szemben csaknem 3 milliárd forint összegű bírságot szabott ki, mert 2005 és 2007 között az 1000 m3 feletti Budapest-környéki transzportbeton megrendeléseket előre meghatározott kvóta mentén felosztották, valamint közösen meghatározott áron árulták a transzportbetont – derül ki a GVH közleményéből.
Találatok: [52]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>