K-Monitor Adatbázis

Bár a rendőrség először visszadobta a feljelentést, az ügyészség utasítására mégis nyomozás indul az aligai Balaton-parton, a Kádár-szigeten lévő fűzfa megcsonkítása miatt. Közben az Aligai Fürdőegyesület kiderítette, hogy a vízügy tizenöt évre bérbe adta a szigetet egy közeli telektulajdonosnak, aki fagondozásra kapott engedélyt.

Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.

Felháborította a helyieket, hogy megcsonkították a balatonaligai parton, a Kádár-szigeten álló sokat látott fűzfát. Egy szakember szerint ez a fa pusztulásához vezethet, egy másik szerint viszont túlélheti. Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyben. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) nem tudja, volt-e rá engedély, és ki rendelte meg, hogy hozzányúljanak a fához, de a szervezet alelnöke szerint az egyik új telektulajdonos érdekében történhetett a beavatkozás. Közben a helyi képviselő-testület leszavazta az egyesület kezdeményezését, hogy tartsanak konzultációt a Club Aliga tervezett fejlesztéseiről.

A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt.

A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg.

Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.

Balatonvilágos polgármestere letagadta a kormányhivatal kérdésére a vízi élménypark bérleti szerződésének visszavonását, miközben a képviselő-testület megszavazta. A kormányhivatal azonban nem a polgármesternek hitt, hanem egy helyinek és a szavazásról beszámoló sajtónak, ezért az élménypark nem kapott működési engedélyt.

A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen.

„Így nem tudunk strandolni” – fakadt ki az egyik helybeli a balatonvilágosi képviselő-testület ülésén, amikor a Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó vízi élményparkja ellen tiltakoztak. A helyiek attól félnek, hogy a vízi banánozás zaja zavarni fogja a nyugodt pihenést, ráadásul a világosi strandot sem tudják úgy használni, ahogy eddig. A vállalkozó szerint elektromos motorcsónakot használnak majd, ami nem okoz zajt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a Fertő tavi beruházást. Az LMP két politikusának adott válaszában számonkérte, hogy miért nem zavarja őket a tó osztrák oldali beépítése. A miniszter szerint a kormány „a tó természetes és turisztikai szempontjai szerint tervezi újra a beruházást”. A tó beépítése ellen küzdő civil szervezet szerint e kijelentés fényében nehezen értelmezhető, miért adta be az Építési és Közlekedési Minisztérium változatlan tartalommal a korábbi tervanyagot környezetvédelmi engedélyezésre.