K-Monitor Adatbázis

Kammerer Zoltán, akit tavaly tavasszal választottak polgármesterré, ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést azután, hogy az Átlátszó a Samsung gyár által kibocsátott nagy mennyiségű mérgező oldószerről és az üzem dolgozóinak súlyos veszélyeztetéséről írt. A polgármester szerint tisztázni kell, hogy környezetkárosításról vagy rémhírterjesztésről van-e szó.

A gödi Samsung gyár a korábban megismerhető érték sokszorosát, 88 tonna mérgező, magzatkárosító hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe 2019 és 2022 között. Az üzemen belül a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, a dolgozók kitettsége a mérgező anyagoknak nőtt az évek során.

Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül.

Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.

Bár a rendőrség először visszadobta a feljelentést, az ügyészség utasítására mégis nyomozás indul az aligai Balaton-parton, a Kádár-szigeten lévő fűzfa megcsonkítása miatt. Közben az Aligai Fürdőegyesület kiderítette, hogy a vízügy tizenöt évre bérbe adta a szigetet egy közeli telektulajdonosnak, aki fagondozásra kapott engedélyt.

kínai CATL egy olyan összeszerelő üzemet bérelne a lassan akkufővárossá váló Debrecenben, amelyet a beruházó sokáig be sem jelentett, pedig már folyamatban van az engedélyezési eljárása. Máshol gyártott cellákat szerelnének itt össze, úgy számolnak, hogy a BMW lehet a termékek egyik felvásárlója.

Felháborította a helyieket, hogy megcsonkították a balatonaligai parton, a Kádár-szigeten álló sokat látott fűzfát. Egy szakember szerint ez a fa pusztulásához vezethet, egy másik szerint viszont túlélheti. Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyben. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) nem tudja, volt-e rá engedély, és ki rendelte meg, hogy hozzányúljanak a fához, de a szervezet alelnöke szerint az egyik új telektulajdonos érdekében történhetett a beavatkozás. Közben a helyi képviselő-testület leszavazta az egyesület kezdeményezését, hogy tartsanak konzultációt a Club Aliga tervezett fejlesztéseiről.

A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt.

Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg.

Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.