K-Monitor Adatbázis

A héten a Jelen és a Telex is megírta egyetemi forrásokra hivatkozva, hogy Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar az édesapja annak a hallgatónak, akit külön vizsgával engedtek át a Budapesti Corvinus egyetemen, ami aztán etikai vizsgálathoz, majd Ádám Zoltán kirúgásához és országos botrányhoz vezetett.

A Budapesti Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányával már sokat foglalkozott a sajtó, az ügy már majdnem minden adminisztratív részletét megismerhette a nyilvánosság. Csak azt nem, hogy melyik volt az a gazdag, befolyásos, jelentős Mol-részesedéssel bíró család, amelynek tagjai nyomást tudtak gyakorolni az egyetem vezetésére. Ennek eredményeként a gyereküket a többi diáktól elkülönítve, megkülönböztetve vizsgáztatták le egy tárgyból, amiből oktatói szerint nem is lett volna szabad levizsgáznia. Pedig a család nevét sokan emlegetik a Corvinuson. A Telex több egyetemi forrástól is úgy értesült – és időközben a Jelen is megírta –, hogy a nyilvánosságtól visszahúzódó, de az ország egyik legnagyobb vagyonával rendelkező, orosz származású Rahimkulov család tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt.

Azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus egyetem Ádám Zoltánt, aki idén év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett azután, hogy egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le (a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett vizsgát) az egyik tantárgyból, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket.

Megszavazta a parlament az alapítványi kezelésbe adott egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt. A kormányhoz közeli kuratóriumokkal irányított alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő, de azt az ellenzéki felvetést nem válaszolta meg a kormány, hogy a források biztosításához miért kellett az egyetemek és az állam közé alapítványokat közbeiktatni.

A Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A cél a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei.