language

Személyek:

Hernádi Zsolt highlight_off

Hernádi Zsolt

Hernádi Zsolt Tamás (Tarján, 1960. november 30. –) magyar üzletember, 2001 óta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

2011-ben ügyészségi vizsgálat indult Horvátországban Hernádi Zsolt ellen, mivel 2008-2009 folyamán állítólag 10 millió eurót fizetett Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a MOL megszerezhesse az INA feletti irányítási jogot. 2013 szeptember végén a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült, s európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. A zágrábi megyei bíróság Laura Valković ügyvédet jelölte ki Hernádi Zsolt védőügyvédjének. Az eljárás jelenleg is tart Horvátországban és a nemzetközi körözés is érvényben van, ezért magyar ügyvédei tanácsára nem hagyja el Magyarországot. 2015-ben a német és az osztrák hatóságoknál elérte, hogy azok nem veszik figyelembe az Interpol körözést, így Németországba és Ausztriába mégis utazhat.

2014. május 26-án a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette.

2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 12. legbefolyásosabb személye.

2018. november 17-én az Interpol végrehajtó bizottsága visszahelyezte Hernádi Zsoltot a vörös körözési listára. 2019 végén Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban, az ítéletet számos független orgánum is elfogultnak írta le. 2020. január 29-én szintén a Zágráb Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Hernádi letartoztatásáról hozott 2018-as döntését. Ugyan a horvát főügyész még fellebbezhet a legfelsőbb bíróságon a döntés ellen, de amint az ítélet jogerőre emelkedik, úgy az  európai elfogatóparancs is visszavonásra kerül, mellyel egyidőben a MOL elnök-vezérigazgatóját törlik az Interpol körözési listájáról.

Forrás: Wikipedia

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [375]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Hernádi Zsolt: A Mol nem politizál, csak az állammal együtt építkezik

A Mol elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a cég és a magyar állam is egy alapítványba pakolta a Mol-részvényeit. A büntetőügye júliusban folytatódik, abban bízik, hogy szüksége lesz még az útlevelére. Kérdeztük arról is, nem összeférhetetlen-e, hogy a Mol a Kopaszi-gátra költözött, miközben ő a területet fejlesztő cég magánbefektetője, és hogy az elmúlt hónapokban ultizott-e a miniszterelnökkel.

Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál

Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.

Az olajipari szakértelem nem annyira, a kormányközeliség továbbra is lényeges a Molnál

Politikailag megbízható emberekkel erősítik a Mol felügyelőbizottságát. A cég vezetői eddig is tűzközelben voltak, ami a kormányzati kapcsolatokat illeti.

Közös vagyonkezelő alapítványt hoz létre a MOL a magyar állammal

Várhatóan az év második felében alakul meg a MOL-Új Európa Alapítvány. Az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz, kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen a Mol-részvények hozamát használja fel.

Orbánék megágyaztak maguknak a Molban, kormányváltás után is irányíthatnák

Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban.

Sokkoló: a kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

Egy átalakítás, ami megakadt a kormány torkán, és még Áder is elkaszálta

Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia, vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.

A fideszes települések közel 500-szor több turisztikai támogatást kaptak, mint az ellenzékiek

Az állami turisztikai ügynökség tavaly mintegy 32 milliárd forint támogatást osztott szét fideszes önkormányzatok között, az ellenzékiek 68 milliót kaptak.

Az adatvédelmi hatóságnak sem árulta el a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy kik adnak tanácsot

A K-Monitor korrupciókutató szervezet írt arról vasárnap, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak sem volt hajlandó elárulni, hogy kik tartoznak bele abba a „szakmai grémiumba”, melyek a pályázatokon kívüli támogatások megítélésénél adnak tanácsot az ügynökségnek.
Találatok: [375]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>