„Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni” – ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány.
Az Aligai Fürdőegyesületnek adott igazat a bíróság a területet „fejlesztő” NER-oligarchia ellen. A csata tovább folytatódik, ígéri Bukovszki András, aki egyedüliként került be vasárnap az új testületbe az egyesület képviselőjelöltjei közül.
Szekszárd régi uszodáját 2015-ben zárták be, az akkori fideszes polgármester 2017-re ígérte az új létesítmény elkészülését. Az építkezésnek végül 2018-ban álltak neki, de az uszoda még mindig nincs kész, holott már egy csomó közpénzt elköltöttek rá. Most egy újabb kormányközeli építőcsapat fut neki a beruházásnak, további milliárdokért.
Ahogy minden év júniusában, a kormány most is nyilvánosságra hozta a kormánytagok szja-bevallásait – pontosabban azokból néhány összesített számot, a teljes adóalapot és az az után befizetett személyi jövedelemadót. Az persze egy kicsit túlzás, hogy „nyilvánosságra hozták”, mert a kormany.hu oldal címlapján ez sehol sem szerepel, és a hírek menüpontban sem, de ha az ember a közérdekű dokumentumok között hirtelen felindulásból rákeres arra, hogy „szja”, előkerülnek az adatlapok.
16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte.
A magyar közmédia több kínai állami szereplővel írt alá megállapodást májusban. A kínai megállapodásokat kérve közérdekű adatigényléssel fordultunk a közmédiához. A közmédia az adatigénylést megtagadta, ezért perre megyünk.
Európa-szerte terjesztenek álhíreket a TikTokon orosz hátterű dezinformációs hálózatok, ebben sokszor partnerre lelve a helyi radikális mozgalmakban és az összeesküvés-elméletekben utazó alternatív médiában. Magyarországon más a helyzet: itt a Kremlnek nem érdemes ügynökhálózatot fenntartania, mert ugyanezek a narratívák a kormányzati médiából jutnak el a közösségi platformokra.
„A rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt összesen 9,3 milliárd forintot utalt ki a kormány különböző beruházásokra, derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozatból.