language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Intézmények:

UD Vagyonvédelmi Zrt. highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [13]  Oldalak:   1 2   >  >>

UD-ügy: Dávid Ibolya ismét a vádlottak padján

Már nem személyes adattal való visszaéléssel és kényszírtéssel, hanem „csupán” kényszerítés bűncselekményével vádolják Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és a párt volt frakcióvezetőjét – derült ki a hétfőn újraindult per tárgyalásán.

Visszautalták első fokra az UD Zrt.-ügyet

Meg kell ismételni az elsőfokú bírósági eljárást a Dávid Ibolya volt MDF-elnök és Szilvásy György korábbi titokminiszter ellen személyes adattal való visszaélés miatt indított perben. Első fokon felmentő ítélet született.

UD Zrt.-ügy: nyitva maradt kérdések

Megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért az ügyészség az UD Zrt.-ügyben, míg a védelem a vádhatóság eljárásával kapcsolatban politikai motivációkra célzott, és az elsőfokú, felmentő ítélet jogerőre emelését indítványozta a Fővárosi Törvényszéken kedden.

Gazságszolgáltatás, avagy az UD-ügy utóélete

Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.

Jogalap nélkül fizet negyedmilliárdos kártérítést az állam?

Több mint egy héttel a hír megjelenése után végre hivatalosan is megtudtuk: mintegy 265 milliót fizet kártérítés címén a 2008-as megfigyelési botrányba belerokkant UD Zrt.-nek az állam. Azt, hogy a cég mennyiben felelős azért, mert bajba került, senki nem vizsgálta.

Lehallgatási botrány: bűnös, aki pletykál?

Ártatlannak mondták védőik az UD Zrt.-perben megvádolt volt szocialista és MDF-es politikusokat, és bűncselekmény hiányában a felmentésüket kérték a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szerdán folytatódott perben.

Boross az UD-ügyről: 'bűzlik ez az egész, úgy ahogy van'

Boross Péter volt miniszterelnök, egykori MDF-es politikus az UD Zrt.-ügy büntetőperének szerdai tárgyalásán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, tanúként arról beszélt, hogy ez az eset egy "otromba beavatkozási kísérlet" volt a párt életébe, és ő emberileg jobban megértette a vádlottak padjára került Dávid Ibolyát, mint a feljelentőket.

Pert nyert Dávid Ibolya az UD Zrt.-ügyben Tombor Andrással szemben

A Legfelsőbb Bíróság mai döntése szerint Dávid Ibolya által a Szólás szabadsága című műsorban 2008. szeptember 13-án Tombor Andrásról, UD Zrt.-ügyben tett nyilatkozata nem volt alkalmas arra, hogy jogsértést okozzon.

Hazaárulás

Kövér László szerint az úgynevezett kémügyben erkölcsi értelemben hazaárulást követtek el mindazok, akiket meggyanúsítottak, vagyis az előző kormányhoz köthető vezetők, Szilvásy György, Laborc Sándor és Galambos Lajos, hiszen nemzetbiztonsági feladatokat szerveztek ki magáncégekhez.
Találatok: [13]  Oldalak:   1 2   >  >>