K-Monitor Adatbázis

2023. szeptember 7-én különös jelenet játszódott le a Székesfehérvári Törvényszék egyik földszinti tárgyalójában. A bíróság egy olyan, a sajtó által már nem igazán követett bűnügyet tárgyalt, amelynek elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.

A végrehajtói kar volt elnökének édesanyja a semmiből jelent meg a kormány által 2021-ben újraosztott felszámolói piacon. A nyugdíjkorhatár előtt álló asszonynak korábban semmilyen üzleti érdekeltsége nem volt, azóta viszont két felszámoló cégben tulajdonos. Az egyik az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre, és a fia érdekeltségében álló városmajori irodaházában székel. A társaságok felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok pedig arról árulkodnak, hogy a végrehajtók volt elnökének bőven volt kapcsolata velük.

A felszámolók királyaként emlegette a Schadl-Völner-ügy egyik vádlottja Koller Mihály Dávid állami felszámolóbiztost, aki a jelek szerint üzleti viszonyban állt a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökével. A páros a viharos körülmények között felszámolás alá került dunaújvárosi vasműnél indult eljárásról is tárgyalt, méghozzá másfél évvel azelőtt, hogy a bíróság elrendelte volna az intézkedést a vállalatnál. Figyelemre méltó részlet, hogy az Orbán családdal is üzletelő, ügyvédként is tevékenykedő férfi akár olvashatta is a róla szóló részleteket a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában, ugyanis éppen őt kérte fel védelmére az egyik – bűnösségét beismerő és már el is ítélt – végrehajtó.

Valóságos cégtemetőre bukkant a Privatkopo.hu bűnügyi portál annak a budapesti ügyvédnek az irodájában, aki közreműködött a NER milliárdos építője, a győri Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor „problémás” cégei fantomizálásában, azaz a hatóságok elől történő eltüntetésében. Dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi ügyvédi irodája több mint 120 olyan gazdasági társaságnak biztosított - rövidebb-hosszabb ideig - székhelyet, amelyek jelentős köz- és/vagy egyéb tartozást halmoztak fel és az adósság megfizetése helyett fantomizálták azokat, vagyis olyan magyar, valamint külföldi állampolgárok nevére íratták, akik a hivatalos szervek számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ügyvéd neve közel 150 gyanús körülmények között „elillant” vállalkozással hozható összefüggésbe.

Szíriai, libanoni és szerbiai álvállalkozók felhasználásával fantomizálták a NER milliárdos főépítője és üzlettársa kényelmetlenné vált vállalkozásait.Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének „szakmai önéletrajzában” az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a „problémás” cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek…

A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Ádáz harc dúl a Kulcsár Attila-féle K&H-s brókerbotrányban elkezelt milliárdokért. Egy olyan üzleti kör tenyerelne rá akár a bennfentes kereskedelem árán is, amelyik kedvezményezettként a belvárosi önkormányzat ingatlanmutyijában is vastagon érintett. Fintha-Nagy Ádám ügyvéden keresztül a szálak a Quaestor-csoporthoz, s egy még régebbi brókerbotrányig, a Lasalle 1998-as csődjéig is elvezetnek.

Elrendelte az IBH Depo felszámolását a Fővárosi Törvényszék. Lapunk azonban úgy értesült az egyik jogi képviselőtől, hogy a cég vezetője már eltüntette a vagyonát, illetve azt a legalább másfél milliárd forintot, amelyet ügyfelei adtak foglalóként, valamint előlegként. A károsultak azt is jelezték, sokan annak reményében nem tettek feljelentést, mert ígéretet kaptak, hogy hamarosan visszakapják a pénzüket.

Cégtemetőt számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói: a nyomozás során a kezdeti négyről harmincötre bővült a gyanúsítottak száma, az ügyben közokirat-hamisítás mellett adócsalás és sikkasztás miatt emeltek vádat.