A nyomozók nem kérdeztek kellő mélységben a körülményekről, a nyomozás sokkal hamarabb lezárult a Schadl–Völner-ügyben mint más korrupciós büntetőügyeknél – hangsúlyozta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke. Az ügyvéd elmondta, a leleplezett eszközökkel beszerzett adatokat megsemmisítették, mert a törvény így rendelkezik, így nem derülhet ki bizonyos személyek szerepe.
Újabb szakaszához ért a Schadl–Völner korrupciós büntetőper, ezúttal két napon keresztül tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken. Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt múlt kedden, ami akár teljesen megváltoztathatja a jelenlegi tárgyalást, vádkiterjesztés történhet, de az sem kizárt, hogy új eljárás indul, amikor magas rangú vezetők kerülhetnek szembe a törvénnyel, és hosszas válaszokat kell adniuk tanúként vagy vádlottként.
Nyomozást indított az ügyészség egy megdöbbentő bírósági botrány ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. A Debreceni Törvényszék egyik – azóta lemondott – bírájáról ugyanis egy kompromittáló hangfelvétel került elő, amin elhangzott, a bíró előre elmondta, milyen ítéletet ad a vádlottaknak.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Az Alkotmánybíróság Debrecent és az akkumulátorgyárakat érintő helyi népszavazás ügyében hozott visszautasító végzése szerint nincs alapvető alkotmányossági probléma a bepanaszolt ítéletben, azt pedig nem az Ab dolga eldönteni, hogy egyértelmű-e a kérdés. Két leszavazott alkotmánybíró szerint súlyosan sérülnek az alkotmányos jogok.
Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.