Több százmillió forint közpénzből épült fel Újbudán egy civilszervezet-hálózat a fideszes polgármester-aspiráns, Király Nóra körül: a FICSAK, a Zöld Követ és más szervezetek a Városi Civil Alaptól kaptak pénzt, de EU-s forrásokat is lehívhattak, majd Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájának köszönhetően is milliókhoz jutottak. A Kabinetiroda olyan szervezeteknek is juttatott közpénzt, amelyek négy évvel ezelőtt az akkori fideszes polgármesternek kampányoltak.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt.
A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.
A Győr-Moson-Sporon megyei Mihályiban az önkormányzat faluházában lehet aláírni a Fidesz-KDNP pártok Stop Gyurcsány petícióját – erről Facebookon számolt be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő.
Egyszerű technikai újításként írta le a Fidesz sajtóosztálya azt, hogy önkénteseik a párttól kapott tablet segítségével rögzítik a Stop Gyurcsány! petíció támogatóinak adatait. A 24.hu-nak nyilatkozó független polgármester szerint az akcióba bevonták olyan településvezetőket is, akik bár nem tagjai a pártnak, de szimpatizálnak az Orbán-kormánnyal. Forrásunk szerint a tablet bekapcsolása után az aláírásgyűjtőknek telefonon kell belépési kódot kérniük a Fidesz helyi központjától. A rendszer biztosítja, hogy a központból valós időben nyomon követhessék a gép kezelőjének útvonalát, valamint a felvitt adatokat. A Fidesz szerint adatkezelésük mindenben megfelel a jogszabályoknak.
A Nemzeti Választási Iroda eddig nem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miért omlott össze a rendszer a parlamenti választás napján.Az NVI-vel szerződött cégek között sok esetben döbbenetes összefonódások vannak: volt, aki saját magát ellenőrizte, más pedig egyik fontos cégből ült át a másikba.A kapcsolódási pontokban többek között felbukkannak egykori BM-esek, KDNP-s képviselők, a fidesz.hu üzemeltetője és két Tiborcz-cég vezetője is. De mit keres az egyik forráskód egy marokkói férfi felszámolás alatt álló építőipari cégénél? Miért bukkan fel mindenhol Pintér Sándor „egykori jobbkeze”? Miért szponzorálja több cég is az FTC-t? És milyen ország az, ahol a választási rendszer kiszolgálói ennyi szálon köthetők a hatalomhoz?
Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az NVB szerint a Momentum Mozgalom, illetve a Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő által benyújtott kérdések tiltott tárgykörbe - az Országgyűlés szervezetalakítási és személyi hatáskörébe - ütköznek, ezért nem lehet róluk népszavazást tartani - informál az MTI.
Cégektől kapta a legtöbb pénzt tavaly a Civil Összefogás Fórum (CÖF), illetve a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) - hívta fel a figyelmet a K-Monitor blogja. Felkerült az internetre a CÖKA teljes 2013-as beszámolója, eddig ugyanis csak az alapítvány eredmény-kimutatása volt elérhető a CÖF honlapján.
