K-Monitor Adatbázis

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.

A Media1 által megszerzett többoldalas döntéselőkészítő dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői eredetileg engedélyezni javasolták, hogy az RTL Magyarország felvásárolja az egyebek mellett a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média 30 százalékát, és részletesen le is vezették, miért nem lenne akadálya az ügyletnek a médiapiac sokszínűsége szempontjából. Aztán jött egy rejtélyes fordulat és a szakemberek javaslatát valamiért felülírták... Megkérdeztük az NMHH-t is, hogyan fordulhatott elő mindez.

A baloldal oligarchái lényegében az egész magyar közéletet behálózzák. Gazdasági erejük, politikai kapcsolataik révén jelentős befolyást gyakorolnak az ellenzéki sajtóra, a véleményformáló elitre, vagyis az egész hazai nyilvánosságra. Egy ilyen pénzember Varga Zoltán, aki nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél a koronavírus-járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel.

A Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.

Csupán vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek minősül, hogy a Fidesz-közeli alapítványban található médiacégek a Mediaworks központi irányítása alá kerülnek, ezért a GVH nem vizsgálja az ügyet.

Megtámadták a Gazdasági- és Versenyhivatal döntését, amely szerint a 476 médiumot tömörítő óriás létrejöttének nincs akadálya.

Bírósághoz fordult a TASZ, mert szerintük jogellenesen jött létre az új kormánypárti médiabirodalom, vagyis a rengeteg Fidesz-közeli újságot, portál, tévét is magában foglaló KESMA.

Az Andy Vajnához köthető médiaérdekeltségek kivételével mostanra lényegében az összes olyan kormányközeli médium a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, amelyek ingyenes átadását korábban bejelentették eddigi tulajdonosai. Bár az alapítvány tulajdonjogát egyes esetekben még nem jegyezték be hivatalosan, ez valószínűleg már csak napok kérdése. Az adományozási szerződéseket ugyanis aláírták az érintettek, és a cégbírósághoz is benyújtották a szükséges iratokat.

A GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.