Az Integritás Hatóság a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, miután megállapítása szerint több napelemekkel foglalkozó cég is összejátszott az uniós pályázatokon, és ezzel a versenyt korlátozták. A hatóság szerint a vállalkozások között nincs direkt kapcsolat.
Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie.
Az energiapiac nem rövid távú, hanem hosszú, de legalábbis középtávú gondolkodást kíván. Most azonban, ahogy egy energetikai szakember a Telexnek fogalmazott, azt látják, amit a römiben és a bridzsben is tiltanak a szabályok: a kormány néha letesz egy kártyalapot az asztalra, valahová elkötelezi magát, és amikor már a többiek valahogy reagáltak, visszavenné a lapot, módosítaná a döntését. Szakemberek szerint ezt tette most egy új, megújuló erőművekre vonatkozó rendelettel is.
A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárás keretében megállapította, hogy öt vállalkozás jogsértő módon osztott fel egymás között 26, napelemes rendszerek kivitelezésére vonatkozó, vissza nem térítendő uniós támogatású pályázatot. A hatóság a maximálisan kiróható, több mint 81 millió forint összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a kartell résztvevőire azzal, hogy 30 százalékkal csökkentette a GVH-val aktívan együttműködő vállalkozás bírságát.