K-Monitor Adatbázis

Hogyan lehetséges, hogy egyes országokat folyton szétlopnak a saját vezetőik, másokat meg nagyon ritkán? Ha elfogadjuk azt, hogy Magyarországon vagy Görögországban nem élnek genetikailag gonoszabb emberek, mint mondjuk Finnországban, akkor az egyik legerősebb érvet az intézményeink környékén kereshetjük. Úgy tűnik, van, ahol sokkal jobban meg tudják akadályozni ezek az intézmények, hogy a bűnözők ellopják a közös pénzt.

Lassú agónia – így írták le iparági forrásaink azt, hogy mi vár a köztéri reklámpiacra a kormány múlt pénteken megjelent rendelete után. Az Orbán Viktor nevével ellátott rendelet harminc napon belül megtiltja, hogy új óriásplakátokat tegyenek ki a cégek, 2020 végéig pedig minden, most kint lévő plakáthelyet le kell bontani. A rendeletet pár, a kormánnyal jóban lévő vagy nagy lobbierővel bíró cég túlélheti, a többiek viszont mostantól az önkormányzatok kényének-kedvének lesznek kitéve, ráadásul még óriási adót is kaptak a nyakukba, úgyhogy nagy valószínűséggel a következő években le is húzhatják a rolót.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

Múlt kedden jelentették be, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós fejlesztési miniszterek leállították az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését. Most szerdán pedig a kormány úgy döntött, hogy egyelőre feladja az adott szakasz megépítését.

Semmiképp sem épül meg az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza, ha az unió nem finanszírozza az építkezést - állítja Csepreghy Nándor helyettes államtitkár. A beruházásra már 25-30 milliárd ment el a magyar költségvetésből, most azonban lehet, hogy félbehagyják az egészet. Lázár János egy éve még racionálisnak tartotta a rekordmagas kilométerenkénti 4 milliárdos árat, most azonban már sokallja a költségeket. További részletek a videóban.

Egy uniós hatóság, majd annak nyomán a magyar Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) is versenykorlátozó feltételnek minősítette közeli aszfaltkeverő-telephez kötni az útépítési tendereken való indulást. Mindez sokba kerülhet az államnak és az adófizetőknek.

Ismét figyelmeztető üzenetként értékelheti a Simicska-birodalom, ha a közeljövőben valóban feláll az állami háttérintézmények kommunikációs ügynöksége, a versenypiac pedig a reklámágazat „trafikos” államosításától tarthat.

A cáfolatok ellenére zavarosak a kormánypárti politikusok útépítő-különadóról szóló nyilatkozatai: mindig hagynak egy kommunikációs kiskaput, ami arra utal, hogy valami sarc féle azért készülhet a Miniszterelnökségen.

Hiába a közigazgatásban az elszámoltatás, a korrupcióellenes program és az új közbeszerzési törvény, a 2010-2014-es ciklusban sem látható a közbeszerzési piac tisztulása. Sőt.

Miközben évente milliárdos nyereségre tesznek szert a kormányváltás óta, a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó hirdetési cégek a kisebb bevételt biztosító lehetőségeket sem hagyják ki. A hvg.hu gyűjtése alapján ezek 19 településsel kötöttek reklámgazdai szerződést, ami esetenként arra is felhatalmazza őket, hogy piaci vetélytársaiktól díjat szedjenek azért, hogy kint lehessenek a plakátjaik. Volt olyan város, ahol a Simicska-cégek egymással versenyezve indultak a koncesszióért.