language

Akták:

BKV-ügyek highlight_off

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

BKV-ügyek

BKV-ügyek

„BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a Nokia-doboz korrupciós ügyre. Az ügy áthelyezéséről is kiderült: alkotmányellenes volt - az elhúzódó eljárás jogi nonszenszek sorozatát produkálta. A Hagyó Mikós és társai ellen indított büntetőper fellebbviteli tárgyalása 2017. őszén fejeződött be.

 

Az ítélőtábla 2017. szeptember 29-én az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken. A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.

 

A vád szerint az okozott kár meghaladta az egymilliárd forintot.

 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Hagyó Dosszié - Hagyó Miklós blogja, amit az eljárás alatt vezetett 

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

Demszky elbúcsúzott - Nézegessen fotókat!

„A történelemben nincs happy end, csak euforikus, boldog kezdetek vannak. Bízzuk az értékelést az utókorra” – így búcsúzott Demszky Gábor, akin kívül nem volt főpolgármester Európában, aki 20 éven keresztül választott vezetőként állt volna egy város élén.

Akár a dupláját is kaphatják a BKV-ügyek miatt gyanúsítottak

Bűnszervezetben való részvétellel egészítették ki Antal Attila, korábbi BKV-vezér, Zelenák Tibor volt főosztályvezető és Mesterházy Ernő egykori főpolgármesteri tanácsadó gyanúsítását.

Korrupciógyanús üggyel tele a padlás

Az MSZP hétfőn szavazna az Állami Számvevőszék vezetőiről, mert Kovács Árpád elnök mandátuma szerdán lejárt. De elnök nélkül, ki vizsgálná a korrupciós ügyeket?

BKV-botrány: trükkök tárháza a cégnél - Feljelentés ismeretlen tettes ellen

A BKV vezérigazgatója a cégen belüli végkielégítéses vizsgálat lezárultával, ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt.

Kocsis István különböző állásai - A BKV helyesbít

Kocsis István BKV-vezérigazgató már nem tagja a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának, és mint ahogy egy hónapja a média is foglalkozott vele, lemondott a MÁV Start igazgatósági elnöki posztjáról - reagált a BKV a Blikk mai számában megjelent cikkre.

Nincs titok, nyilvánosak a tanácsadói szerződések

A BKV belső ellenőrzése szeptember 10-re összeállít egy táblázatot a 2003. január 1-től napjainkig történt, 10 MFt-ot meghaladó munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos juttatások kifizetéséről, mely tartalmazni fogja a menedzserszerződésekkel rendelkező aktív és passzív munkavállalókat is.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>